Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)
Dénes József: Árpád-kori várak a Mátra déli oldalán
nyereg van. É-i és D-i irányban nagy területre nyílna rálátás, ha nem borítaná erdő a területet. A Szederjes-tető DK-i nyúlványának Sánc-bérc elnevezése is valószínűleg ezzel a várral kapcsolatos. A felső vár egy kisebb, 15x15 m-es, majd egy kis osztóárok után egy nagyobb, 35x15 m-es részből áll. Területe tehát 0,05 ha. A Szederjes-tető felőli, külső árok 26 m hosszan lefut az ÉNy-i hegyoldalon, ott derékszögben elfordul és még 20 m hosszan követhető. Ugyanaz az árok 50 m hosszan a valamivel lankásabb DK-i hegyoldalon is lehúzódik. Úgy tűnik, éppen a sarkánál vágta el egy újkori erdészeti út. Ennek a mai útnak a vonalát követhette a D-i várárok és ezt folytatja a gerincet ÉK-en átvágó, a vár védett területét lezáró árok. Feltűnő, hogy egészen meredek hegyoldalakat is hozzákerítettek a várhoz. Az ÉNy-i oldalon bekerített rész 0,1 ha, a DK-i oldalon 0,4 ha. A felsővárral is összesítve a vár teljes védett területe 0,55 ha. A várban kőépítkezésre utaló felszíni nyomot nem figyeltünk meg. Jellegzetes Árpád-kori fehér, csigavonalas kerámiát gyűjtöttünk a várban. Verpelét- Földvár A várat Pesty Frigyes helységnévtárában írják le először. 102 Ujabban a Vártúrák kalauza с kötet szerzői ismertették röviden. 103 A „Heves megye földrajzi nevei" с kiadvány adatközlői is ismerték a Földvár helynevet. 104 Rendkívül sok hasonlóságot mutat a Bükk hegységben található Kisgyőr—Halomvár és Miskolc—Leányvár motte (földhalomvár) típusú várakkal. A telepítés szempontjai, a várak méretei, alaprajzi elrendezése igen hasonló. Ez a három az eddig ismert legnagyobb magyarországi motte. A Földvár a község templomától ÉNy-ra 3 km-re található, egy széles, lapos hegyháton. Védelmi szempontból teljesen előnytelen, könnyen támadható helyre építették. A hegy tszf. magassága 214 m, a másfél km-re ÉNy-ra emelkedő 315 m magas Köves-hegy felé lankásan emelkedik. A várhelyről kitűnő kilátás van minden irányba, a Tárna völgye hosszan belátható, összelátása van a siroki Várheggyel, közvetlen közelében emelkedik a tarnaszentmáriai Várhegy. A vár közepén egy eredetileg kb. 30 m felső átmérőjű, mai állapotában 7 m magas, erősen szétszántott mesterséges földhalom emelkedik. A halom tetején habarcsos, meszes kövek találhatók még ma is, ami valamiféle kőépületre utal. A várat nagyjából kör alakban ma már alig látható, kb. 20 m széles árok veszi körbe. A védett terület legnagyobb átmérője 186 m, legkisebb átmérője 157 m, területe 1,15 ha. Az árok aljának legmélyebben fekvő részéről a lejtő irányát követő árokkal vezették le a csapadékvizet. Kerámiát a várban nem találtunk, építésének korát a XI—XIII. században kereshetjük. Jelenleg szántóföldi művelés alatt áll, félő, hogy a még meglevő maradványok is rövidesen eltűnnek. Tarnaszentmária- Várhegy A várat Pesty Frigyes helységnévtárában említik először. 105 1892-ben Bartalos Gyula, Kandra Kabos és Szendrey János jártak a Várhegyen. 106 Az újabb irodalomban helytelenül Verpelét-Várhegy néven szerepel. 1 ° 7 102. PESTY Frigyes 1864. 377. 103. VK 1975. 128. 104. PELLE Béláné 1970. 167. 105. PESTY Frigyes 1864. 267. 106. AÉ 1892. 369. 107. PELLE Béláné 1970. 167.; VK 1975. 128.; FEHÉR 1978. 50, 245.
