Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Dénes József: Árpád-kori várak a Mátra déli oldalán

A jelenlegi, kőbányászással megcsonkított formájában 196 m tszf. magasságú Várhegy Tamaszentmária és Verpelét között, a Tama jobb partján emelkedik. K-i oldalán a vasút, Ny-i oldalán az országút halad. Tamaszentmária templomától 2 km választja el. A környezetéből kúposán, meredek oldalakkal emelkedik ki. Relatív magassága ma (a csúcsot teljesen lebányászták!) 60 m. Bartalos és társai 1892-es leírásából tudjuk, hogy őskori előzménye is volt. „Szikladarabokból hányt kerítéssel van még ma is körülvéve" — írják, ők tudósítanak a vár (akkor még) álló faldarabjáról is. „Az egész várhegy különben nemsokára eltűnik a föld színéről, mivel kőbányának használják, s már felét levágták." Sajnos a jóslatuk, legalábbis a csúcsot illetően bevált. Kisnána- Várhegy Az igazi várak után még egy erődített helyet kell röviden említenünk, a XV. sz.-ban várrá alakított kisnánai földesúri központot. Feltűnő maradványairól Pesty Frigyes,

108 Gerecze Péter,

109 Pásztor József

110 írásaiban olvashatunk. Először Csányi Károly és Lux Géza folytattak kutatást a várban

1 11 Pámer Nóra a teljesség igényével folytatott feltárása 1962-1966 között folyt,

112 azóta a maradványokat részben helyreállítva konzerválták. A Várhegy alacsony domb a falu belterületén, a templomtól 0,5 km-re ÉNy-ra. A Melyence-patak által félkör alakban körülfolyt magaslat kb. 15 m-rel emelkedik ki környezetéből. A vár első periódusában a feltáró szerint egy kőből épült földesúri lakóépület, nagy gazdasági épület és egy bővített körtemplom együttese volt, amelyet kőkaputoronnyal megerősített palánk védett. A belső terület nagysága ebben az időszakban számításom szerint 0,34 ha lehetett. A későbbi századokban ezt némileg még bővítették, tehát a későbbi kővárfal a palánk vonalánál kijjebb épült. Sajnálatos, hogy a vár alaprajzairól lemaradt a széles, mély várárok. Függelék A mai Magyarország legmagasabban fekvő várai Szuha-Galyavár (Nógrád m.) 830 m Gyöngyössolymos-Nyesettvár (Heves m.) 812 m Mátraszentimre—Ágasvár (Heves m.) 789 m Szilvásvárad—Gerennavár (Heves m.) 757 m Mátraszentimre-óvár (Heves m.) 753 m Nagybátony-Orosz Mátyás vára (Nógrád m.) 750 m Perőcsény-Salgóvár (Pest m.) 730 m Gyöngyöstarján—Világosvár (Heves m.) 709 m Hosszúhetény-Zengó'vár (Baranya m.) 681 m Gönc-Amadévár (B.-A.-Z. m.) kb. 670 m Felsőtárkány-Várhegy (Heves m.) 669 m Diósjenó'-Kámor (Nógrád m.) 662 m Recsk-Szederjesvár (Heves m.) 660 m Regéc (B.-A.-Z. m.) 639 m 108. PESTY Frigyes 1864. 97. 109. GERECZE Péter 1906. 373. 110. PÁSZTOR József 1911. IV. 1-2.; 1933. 4, 6,40-44. 111. CSÁNYI Károly-LUX Géza 1941. 112. PÁMER Nóra 1967-1968. 89