Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)
Dénes József: Árpád-kori várak a Mátra déli oldalán
Pásztor József számos alkalommal írt a várról, anélkül azonban, hogy a helyszínen járt volna. 92 Egy újabb kori történészünk is azt írta róla, hogy nyomtalanul eltűnt. 93 Rajta kívül újabban Fehér Miklós 94 Csorba Csaba 9s Engel Pál 96 és Sándorfi György 97 írt a várról. Az okleveles adatokban XIV—XVI. sz. közt szereplő vár 98 romjai Domoszló határában, a falu templomától 6,3 km-re ÉÉNy-ra helyezkednek el, egy 602 m tszf. magasságú hegyen. A hegy a Mátra fővonulatának része, közvetlenül alatta egy természetes átjáró, a Domoszlai kapu húzódik. A Domoszlai kapu nyergéhez viszonyított relatív magassága 100 m, ha az alatta húzódó Nagy-Zúgó-völgyhöz viszonyítjuk, akkor 150 m. A várhegyről É-i és D-i irányban egyaránt nagy területet belátni. A hegyet három oldalról nagyon meredek lejtők övezik, csak Ny felé lejt menedékesebben. A vár kétrészes. A sziklába vágott, 7 m széles árokkal körülvett, 35 m hosszú, 17 m széles belső vár területén még sejthetők az egykori épületek körvonalai az É-i oldalon. A gödrök többsége nyilván a kincskeresők müve. A várfal nyomai a belső terület ÉK-i szegélyén 10 m hosszúságban követhetők, a legmagasabb falcsonk a vár ÉNy-i sarkában 0,8 m magas. A várárok alján, a belső terület ÉNy-i, ÉK-i és DK-i sarkán 4-8 m átmérőjű helyeken falmaradványok figyelhetők meg. Szerintünk ezek vagy a körítőfalból lezuhant darabok, vagy esetleg egy késői átépítés eredményei. Biztosat csak ásatással lehetne mondani, mindenesetre inkább az utóbbira utal, hogy csak a sarkokon figyelhetők meg. A várárok külső peremétől 25 m távolságra, a Ny-i és D-i oldalon 150 m hosszban terasz húzódik, egy külső védővonal helye. A belső vár nagysága 0,06 ha, az árok, és a gyengén erődített külső várral együtt 0,35 ha. A vár területén Árpád-kori és késő középkori cserepek egyaránt gyűjthetők. A belső várat és az árkot erdő borítja, a külső vár füves terület. A legközelebbi forrás, a Vár-kút 150 m-rel lejjebb fakad, a várból alig lehet megközelíteni a meredek hegyoldal miatt. R ecsk-Szederjesvár Pesty Frigyes helységnévtárában említik ezen a néven. 99 Könyöki József és Nagy Géza magyarországi várlistáján elpusztult várként szerepel. 100 Pásztor József több ízben említi, anélkül, hogy járt volna a helyszínen. 1 ° l A térképek alapján azt feltételezte, hogy a Szederjes-tető 676 m-es csúcsán volt a vár. Az ő nyomán mi is először ott kerestük. A tetőn azonban nyoma sincs erődítésnek. A vár valójában a hegy keskeny, három oldalról meredek lejtőkkel határolt ÉK-i nyúlványán helyezkedik el. Az indokolta a Mátra déli oldalának várai között való tárgyalását, hogy pontosan Recsk és Kisnána határán fekszik. A két falu központjától lényegében azonos távolságra található. Elhelyezkedése Oroszlánváréhoz hasonló. Éppúgy a vízválasztó főgerincen épült, 660 m tszf. magasságú hegyen. Alatta 100 m-rel egy természetes átjárót jelentő 92. PÁSZTOR József 1911. IX. 1-2.; 1933. 4, 8, 105-110. 93. FÜGEDI Erik 1977. 173. 94. VK 1975. 119-121.; FEHÉR 1978. 296. 95. CSORBA Csaba 1977. 401. 96. ENGEL Pál 1977. 138. 97. SÁNDORFI György 1979. 250. 98. FÜGEDI Erik 1977. 173.; ENGEL Pál 1977. 138.; DEMKÓ Kálmán 1914. 614. 99. PESTY Frigyes 1864. 230. 100. KÖNYÖKI József 1905. 285. 101. PÁSZTOR József 1911. XIII. 1.; 1933. 4,10. 87
