Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)
Dénes József: Árpád-kori várak a Mátra déli oldalán
Benevár Mátrafüred központjától ÉK-re, 471 m tszf. magasságú hegyen fekszik. Ny-on a Kalló-, K-en a Csatorna-patak völgye határolja a Mátrafüred felé lankásan ereszkedő hegyet. Relatív magassága a mai településhez viszonyítva 130 m. A négyzetes alaprajzú belső területet mind a négy oldalon széles, mély árok övezi. Az É-i, leginkább támadható oldalon még egy sekélyebb külső árok is van. E megközelítően négyzet alakú belső területet kőfal övezte, aminek a maradványai az É-i és Ny-i oldalon a felszínen is láthatók. A Ny-i hegyoldalon megfigyelhető az egykori felvezető út nyomvonala. Avar védett területe kb. 0,16 ha. A belső terület Ny-i felében állt a „palota". A várat csak a teljesség kedvéért említem, az ásatás publikációja a közeljövőben jelenik meg. Markaz-Aba Sámuel vára A markazi várra vonatkozó okleveles adatot nem ismerünk. Elsőként Bél Mátyásnál találkozunk 83 a vár említésével. Fényes Elek 84 , Pesty Frigyes 85 és Könyöki József 86 után Pásztor József foglalkozott röviden a várral. 8 7 Érdemben elsőként Vargha Tivadar alaprajzi felmérését és rövid cikkét említhetjük. 88 Újabb írások is csupán az általa ismert adatokat ismétlik meg. 8 9 A falu templomától 1,6 km-re ÉNy-ra emelkedik a 460 m magas Várhegy. Ny-i lejtője a Várvölgyre, K-i a falu felé ereszkedik. Avar relatív magassága a faluhoz viszonyítva 260 m. A Várhegy É-i folytatásában a 629 m magas Hegyes-tető emelkedik. A várból a Mátraarja nagy területére nyílik kilátás. A vár kőfallal védett területe É—D-i irányban 28 m hosszú, az ÉK-i várfalszakasz — ami csak nyomokban ismerhető fel — 30 m, míg a DNy-i, jobb állapotban megmaradt rész 24 m. így a körítőfal alaprajza trapéz! (Vargha Tivadarnál téglalap.) A legmagasabb falak a K-i oldalon maradtak meg, magasságuk eléri a 7 m-t. A belső terület Ny-i részén egy 8 m széles sáv 3 m-rel mélyebben fekszik, mint a vár többi része. A két eltérő szint határvonalán egy osztófal indításai látszanak. A vár belső területét három oldalról árok övezi, a Ny-i meredek hegyoldal miatt ott nem volt szükség árok ásására. A legjobban támadható É-i oldalon kétszeres árok figyelhető meg, a külső 7 m széles, 1,8 m mély, a belső 5 m széles, 2 m mély. A külső árok folytatásában húzódik a K-i nagy várárok, szélessége 9 m. A DNy-i fal előtt szintén kettős árok figyelhető meg, a belső árok 6 m széles, 1,5 m mély, a sekélyebb külső 4 m széles. A vár védett területe 0,07 ha. A várban néhány kevésbé jellegzetes középkori kerámiatöredéket gyűjtöttünk. A belső terület és az ÉK-i árkok füves terület kevés fával, a többi árok fákkal, bokrokkal sűrűn benőtt. Domoszló-Oroszlánkő-vár Első ízben Könyöki József említi, 90 majd Bartalos Gyula két alkalommal is ír róla. 91 Szerinte az eredetileg őskori várat a középkorban „vadászvárrá" alakították át. 83. BÉL Mátyás 1730-1735. 98-99. 84. FÉNYES Elek 1851. 69. 85. PESTY Frigyes 1864. 176. 86. KÖNYÖKI József 1905. 285. 87. PÁSZTOR József 1911. IV. 1.; 1928. 4, 8.; 1933. 4, 8, 35-39. 88. VARGHA Tivadar 1913. 89. VK 1975. 105-106., CSORBA Csaba 1977. 392.; FEHÉR 1978.183,292. KOZÁK Károly 1978. 407-408. 90. KÖNYÖKI József 1905. 285. 91. BARTALOS Gyula 1909. 436, 441.; 1910. 116.
