Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szabó János Győző: A gyöngyöspatai Szent Péter templom

43. kép. Perejaszlav-Hmelnicki templomának alaprajza (P. A. Rappoport után) Pétermálon négyzetes hajójú templomot emeltek a XI. sz. végén.

147 A görög kereszt alakját hangsúlyozó monumentális centrális építmény, a debrői templom híre már messzi földre eljutott.

148 Kisnánán pedig rotundát építettek.

149 (Sejthetőleg a visontai Szt. Kereszt és a domoszlói Szt. Demeter templom megépítésére is már a XI. sz. második felében sor került. S titulusaik alapján feltehető, hogy előképeik DebrŐhöz hasonlóan bizánci jellegű építészeti formák lehettek.)

15 ° A bizánci művészet, a keleti kereszténység építészeti formáinak hatása művészettörténetünk, Árpád-kori építészetünk régóta vitatott témája. Az ún. közvetett, elsősorban Itálián át ért bizánci hatások és a történetileg is indokolt közvetlenek (kabar keresztény hagyomány, Tormás—Bulcsú—Gyula kereszténysége és a Hieroteosz-féle misszió, Ajtony országa kereszténysége, Szt. István bolgár és görög kapcsolatai stb.) kérdésében különféle nézetek ütköznek össze és napjainkig még nem jutottak nyugvópontra. Elsősorban azért, mert bizonyos, hogy ezek az építészeti, művészeti formák nem mindenütt és mindig 147. SZABÓ János Győző 1980/a. 75. 148. Különösen, ha Aba Sámuel király temetkező helyére (KOVÁCS Béla 1968. 124-125.), vagy más igen rangos személy sírjára (MAJOR Jenő 1976. 203.) gondolunk. A feldebrői templomról a szakirodalom teljes felsorolását adja: Heves megye műemlékei II. (szerk. Voit Pál) Budapest 1972, 724-726. 149. PAMER Nóra 1970. 300. A templom első periódusának a keltezéséhez: SZABÓ János Győző 1972.57-59. 150. A patai főesperesség középkori templomi titulusairól: SZABÓ János Győző 1984. 63-83. 64 ,•