Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)
Szabó János Győző: A gyöngyöspatai Szent Péter templom
ugyanazon az úton jutottak hozzánk. Csodálkozásra voltaképpen csak az késztet, hogy a bizánci formák közvetítésében az építészeti kutatás Oroszországgal nem számol. 151 Köztudott, hogy Oroszországból érkezett Magyarországra I. Endre magyar király, aki Visegrádon orosz bazilita monostort alapított. Felesége és kíséretének egy része is orosz volt. A XI—XII. században jelentős számban települtek be hazánkba oroszok. Az előzmények, a X. századi orosz kapcsolatok a kutatás elmélyültével egyre jelentékenyebbnek tűnnek. Királyaink későbbi (XII—XIII. századi) oroszföldi aspirációi és dinasztikus kapcsolatai is közismertek. Ezeknek a tényeknek a kulturális konzekvenciáit nemcsak a régészeti kutatásnak kellene levonni (gondolunk például az ereklyetartó keresztek orosz típusainak a meghatározására, H. Lovag Zsuzsa felismerésére). 152 Természetesen nem lehet arról szó, hogy maga I. Endre orosz kapcsolatokat erőszakolt volna az országra, s az sem feltételezhető, hogy e korban a bizánci építészeti formáknak előnyt biztosítottak volna. I. Endre temetkezőhelye, a tihanyi altemplom erre elég világos feleletet ad. Azonban ő is, mint minden nagy magyar uralkodó nyitott, azaz önálló politikát folytatott. Szt. István és Endre korában ez ekkor a kereszténység teljességének a felkarolását is jelentette. S valóban a XI. században épült egyházak igen változatos formái láthatólag ezt a politikát tükrözik. Részletvizsgálatok is erre az eredményre jutnak, például a Mátra vidékén. E tájon I. Endre korát történetileg Aba Sámuel fiainak a tevékenysége fémjelzi. Kovács Béla egy igen elgondolkoztató tanulmányában, Vajay Szabolcs eredményeire támaszkodva felhívta a figyelmet arra, hogy a három fiú Oroszországból való hazaérkezésük után jelentős egyházi alapítványokat tett, amely Péter megvakíttatásában való feltételezett részvételük kiengeszteléseként is értelmezhető. Péter a százdi bencés apátságot alapította, Domoszló gazdagon megajándékozta a pécsváradi apátságot; a harmadik fiú, a nevében Kovács által felismert Visonta, a későbbi Csobánka-ág őse nevéhez fűződik az abasári monostor alapítása; a Csobánkák a monostor kegy uraságát a XIII. sz. végén is maguknak tartották az alapítás jogán. 15 3 — Mármost egy ilyen szituációban, amikor új egyházi alapítások történtek (és igen távoliak megadományozása), nagyon különösnek kellene tartanunk, ha éppen a család ősi fészkében, Patán Aba Sámuel fiainak a kegyes szándéka látható formában nem nyilvánult volna meg. A patai II. templomnak a XI. sz. harmadik negyedére való keltezése nemcsak megengedi, hanem az ismert történeti összefüggésekben szinte sugallja azt a feltevést, hogy Aba Sámuel fiai közakaratából történt a talán már rossz állapotban lévő kis vártemplom méltóbb, nagyobb formában való megújítása. Ezt csakhamar a falu plébániatemplomának a megépítése követhette. Azok a változatos formák pedig, amelyek Abasár és Pata XI. század közepén — második felében megépített templomait jellemzik, kicsiben híven tükrözik azt a sokszínűségre törekvő szellemiséget, amelyre e soknyelvű és sokerkölcsű országban Szent István intelmei buzdítottak. 151. A probléma jellemzésére hadd említsük, hogy a szekszárdi bencés apátsági templom sajátos bizánci jellegű alaprajzi rendjének az analógiáit Török László igen beható tanulmányban Itália és Bulgária területein ismerte fel, s talán még gondolatban sem merült fel annak lehetősége, hogy oroszföldi párhuzamok is szóba kerüljenek (TÖRÖK László 1970. 96-154.) Holott a szmolenszki Szentháromság templom szorosabb párhuzam; 100 évvel a szekszárdinál fiatalabb lévén a kereszthajós kialakítás eró'teljesebben megnyilvánult, tipológiailag fejlettebb típus: RAPPOPORT P. A. 1982. 81-82., 126/132. kép. 152. H. LOVAG Zsuzsa 1971.143-163. 153. KOVÁCS Béla 1975. 9-10. 5 Az egri múzeum évkönyve 65
