Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szabó János Győző: A gyöngyöspatai Szent Péter templom

Négyszögű szentélyű korai templomaink jelentős részénél sajátos alaprajzi szabálytalanság figyelhető meg. A szentély alaprajza nem négyzet vagy téglalap alakú, hanem trapéz-trapezoid. Előfordul, hogy a szentélynek csak a külső falszögei nem derékszögek. Ide sorolandó a hajóvállak aszimmetriája, ferdesége, a hajó trapezoid alakja. Végül a szentély és a hajó tengelyének nem azonos iránya. A fent említett templomok közül is mondhatni a többség szabálytalanságokat mutat. Vértesszentkereszten a szentély és a hajó tengelye nem azonos irányú. Kardoskúton és Ipolytölgyesen pedig a szentély külső szögei nem derékszögek: mivel a szentélyfalak fokozatosan szélesednek. Gyöngyöspata-Pócon az I. templomnál is csak apró szabálytalanság mutatkozik: az egyik szentélyoldal (a déli) a másiknál hosszabb volt, a hajó Ny-i sarkai pedig tompaszögűek. Gimeskosztolányban, Bolerádon és Sztrigyszentgyörgyön a szentély és a hajó tengelye különböző irányú, a szentélyfalak összetartok (Sztrigyszentgyörgyön csak alig észrevehető mértékbe); Gimeskosztolányban a hajóvállak is aszimmetrikusak. A XIII. századi egyenes szentélyzáródású templomok falszögei gyakrabban derékszögek, a szentély belső tere általában négyzetes; a szabálytalanságok inkább kivételek. Itt persze arra is gondolhatunk, hogy e későbbi korszakban a középszintű és a falusi templomok körében is nagyobb fokú építészeti szaktudással dolgoztak; ez lenne tehát a kérdés nyitja. A probléma mégsem ilyen egyszerű. Karnburg Karoling-kori templomában a hajó szögletei derékszögek, egyenes záródású szentélye kiáltóan aszimmetrikus.

105 A karantán hercegek központi templomát nyilván a kor magas szintű építési tudásával emelték, szentélyének ferdeségét ügyetlenkedés számlájára írni nem lehet. 06 Természetesen nemcsak az egyenes záródású, hanem az ívelt szentélyű templomok körében is számos esetben találkozunk a szóban forgó szabálytalanságokkal. (Magánál a patai II. templomnál is, a hajó nem derökszögü sarkait nézve rendellenesség volt megfigyelhető.) A művészettörténeti szakirodalom e tekintetben a legtöbbet az íves záródású gernrodei X. századi zárdatemplommal foglalkozott, ahol a szentély és a kereszthajó, illetve a hajó és az előcsarnok tengelyeinek a különböző irányát lehet megfigyelni, a hajó alaprajza pedig romboid.

107 A legtetszetősebbnek tűnt a patrónusváltozással kapcsolatos okfejtés: Szűz Mária mennybemenetelének az ünnepén, augusztus 15-én napfelkeltekor kezdték a szentélyt építeni és két évvel később Szt. Ciriakus ereklyéjének megszerzésekor, a szent ünnepén, augusztus 8-án hajnalban jelölték ki a hajó tengelyét.

108 Csakhogy az irányok szögkülönbségei semmilyen meggondolás alapján nem adják ki a szóban forgó két napkelte megfigyelhető iránya közötti különbséget. Guzsik Tamás néhány külföldi és ma105. GINHART Kari 1937. 85-88., 87. kép. - CIBULKA Josef 1958.100. 106. A kezdetleges építészeti tudás számlájára írt ferdeségek gondolata még a legújabb szakirodalmi művekben, kiváló tudósok véleményében is tükrözó'dik, akik a zsinórral való félkörív kitűzését falusi templomok alaprajzi szerkesztésénél is - joggal - feltételezik, viszont szerintük a derékszögű illesztések nagyobb szaktudást igényelnek (lásd erró'l legutóbb: DERCSÉNYI Dezsó' 1984. 14.). Ennélfogva a trapéz alakú szentélyekkel, trapezoid alakú hajókkal épült templomokban megfigyelhető' derékszögek tulajdonképpen a véletlen művei. Zsinórral nemcsak félkörívet és kört, hanem egyenes vonalra meró'legest is könnyedén lehet állítani (Euklides I. könyve 12. fejezete értelmében). Azt pedig iskolázatlan pallérok is tudták, hogy egy hárommértékegységnyi hosszú bothoz egy másik négyegységnyi illesztésénél, ha az átfogó ötegységnyi, a derékszög pontosan adott. Az ókori építészet ilyen elemi fokú ismereteinek az áthagyományozódását, ennek lehetó'ségét tagadni annyit jelent, mint számos az ókori kultúrában gyökerező' és a középkori gyakorlatban kimutatható kultúrkincs, ismeret áthagyományozódásában kételkedni. Főesperesi templomainkat, még kevésbé a nádor és a király családi központjában, székhelyén épült templomainkat aligha bízták minden építészeti szaktudást nélkülöző mesterre. 107. JANSEN Hans 1959.10-14. 108. SCHAFFER 1953. 282 skk. 56