Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szabó János Győző: A gyöngyöspatai Szent Péter templom

I. templom: XI. sz. eleje. 4. Gimeskosztolány (Kostolany pod Tribetom, Csehszlovákia): XI. sz. első fele 91 5. Tihany, apátsági templom: XI. sz. közepe. 92 6. Abasár—Bolttető: XI. sz. közepe. Nagy Árpád közöletlen feltárása. 93 7. Kardoskút—Hatablak: XI. sz. vége. 94 8. Visegrád—Várkert: XII. sz. eleje. Szőke Mátyás közöletlen feltárása. 9 s 9. Felső­dörgicse: XI—XII. sz. 96 10. Jászdózsa—Kápolnahalom: XI—XII. század. Bóna István közö­letlen feltárása. 97 11. Sopronbánfalva—Mária Magdolna templom: XI—XII. század. 98 12. Vértesszentkereszt: XII. sz. első fele. 99 13. Ipolytölgyes:XII. század. 100 14. Streisin­georgiu—Sztrigyszentgyörgy (Románia): XII. sz. első fele. 101 15. Bolerad—Boleraz (Cseh­szlovákia): XII. sz. második fele. 102 16. Etyek-Botpuszta: XII. század. 1 ° 3 Aligha túlzunk, amikor azt állítjuk, hogy a jövőben a korai egyenes szentélyzáró­dású templomok száma az adattárunkban növekedni fog. Hiszen az előbbi felsorolásból is kihagytunk olyanokat, amelyekhez akár formai, akár időrendi szempontból valami kétség fért. Az előbbire legyen példa Abasár—Pétermái, amely ismert sírjai alapján a XII. sz. elején már bizonyosan állt. De a négyzetes hajóhoz csatlakozó szentélynek csupán egye­nes falú indításait tudtuk megfigyelni a nagy lepusztulás következtében. A beívelő záró­dás, nagyobb mélységű szentély esetében még elképzelhető. A kétséges időrendre példa Békés megyében a szeregyházi templom, Implom József háború előtti ásatása. A templom körüli temetőben Szt. László érméje is napvilágra került, s ez nyilván korai templomaink közé sorolja. De 1945 után ellenőrző ásatásra itt még nem került sor, amely igazolná e korai síroknak az építményhez való tartozását (40. kép). 104 91. HABOVSTIAK Alojz 1966. 8-11., 16. - M. KOZÁK Éva 1983. 92. László Gyula és Nagy Emese feltárása, Nagy Emese szíves szóbeli közlése. 93. NAGY Árpád 1973. 78. - A szerző is megfigyelhette a helyszínen és igazolhatja Nagy megállapí­tását. • 94. MÉRI István 1964. 4-9. - M. KOZÁK Éva 1983. 322. 95. SZŐKE Mátyás Arch. Ért. 1978. 294. Arch. Ért. 1979. 287. - SZŐKE Mátyás RF 1979. 105, RF 1978. 91-92. - M. KOZÁK Éva 1983. 324. 96. ÉRI István-KRÁMER Márta-SZENTLÉLEKY Tihamér 1964. 104-113. - M. KOZÁK Éva 1983.322. 97. BÓNA István 1972. 70-71. - SELMECZI László 1981.166-167. 98. CSEMEGI József 1938. 196. skk. - BOTTYÁN Árpád-NEMESKÉRI János 1942. 304-306. ­M. KOZÁK Éva 1983. 322.: a freskók alapján keltezte a XII. századra (Csemegi József ezek alapján a XI. századra, Entz Géza a XII. századra, Genthon István a XIII. sz. közepére). - Valójá­ban a templom körüli temető sírleletei adnak megnyugatóbb keltezési támpontokat. 99. M. KOZÁK Éva 1983. 325. 100. BAKAY Kornél 1978. 158., 160-161., 236. - M. KOZÁK Éva 1983. 323. 101. PÓPA Radu 1976. 37-61. - Pópa körültekintően és tárgyilagosan úgy fogalmazott, hogy a templom a XII. sz. közepe előtt mindenképpen már készen állt. Nyakperec töredéke és egy fonott gyűrű (XI. sz. 2. felére utaló leletek) Pópa szerint egy korábbi fatemplomhoz tartozó temető sírjaiból kerültek napvilágra. 102. RUTTKAY Alexander 1974.126-127. (Alaprajz: 109.) 103. CABELLO Juan A. 1982. 115-116. és baráti szóbeli közlése. 104. Abasár-Pétermál: SZABÓ János Győző. (RF) 75. Megjegyezzük, hogy korábbi reményünkkel ellentétben a szentély alakját a legalsó rétegek feltárása (1980) sem tisztázta. - Szeregyháza: IMPLOM József 1934. - SCHERER Ferenc 1938. I. 32-33. - SISA Béla 1981.1. 39. - Példa­tárunkat még a távoli Háromszék is növelheti. Felsőboldogfalván (Feliceni, Románia) a feltáró csak rendkívüli óvatosságból keltezte a templomot a XII. sz. legvégére; hiszen itt már a XIII. század második felében átépítésre, nagyobbításra került sor, ugyancsak egyenes záródású szen­téllyel: DÁVID László 1981. 119., 124. - Itt említést érdemel még a régészetileg feltáratlan pécsváradi Mindenszentek temető kápolna (G. SÁNDOR Mária 1974.188. - DERCSÊNYI Dezső 1984. 31-31.). Eléggé feltűnően trapéz alakú szentélye aligha tekinthető a szentély ívből képzett XIII. sz. végi modernizáció eredményének. Ásatás bizonyossággal tisztázná, hogy az első épít­mény alapvonalairól van-e szó. Történeti tény, hogy a XI. sz. közepén a szentély oltára elé temették Domoszló herceget. 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom