Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Bakó Ferenc: Népi kőépítkezés a Kárpát-medencében

kővel keretezték, párkánnyal látták el; a fülkébe pedig kőszobrot állítottak. A Balatonvidéki németek mélyen tisztelték Szent Flóriánt, akinek oromfalba helyezett szobra tűzvésztől védte a házat.

39 Ugyanitt kőből vagy téglából emelték a barokkos vonalú vagy klasszicista egyszerűségű tűzfalakat, de ezek a Kárpát-medence egyéb tájain is fellelhetők (11. kép). A vakolatlan kőfal is tetszetős lehet a maga rusztikus egyszerűségében, de az építménynek ezt a pőreségét inkább gazdasági okok magyarázzák. Észak-Magyarországon a kerítést, Erdélyben pedig a kerítés utcai részét és a kapuoszlopokat hagyták olykor vakolatlanul. Ezek a mezítelen falak szemléletesen feltárják az őket alkotó kövek fajtáját, formáját és az építmény textúráját, ami díszére válhat a háznak és az utcaképnek (12-13. kép). 13. kép. Kőkapu 1899-ból, Erdély (Románia). Kós Károly után Az általános zsúpszalma, nád és cserép mellett a Felföld egyes tájain tetőfedésre természetes palát is igénybe vettek századunk első negyedéig. A Bükk hegység délnyugati szélein 1868-tól kezdődően három palabánya működött és termékeivel a nagybirtokosok uradalmi épületeit és a parasztság legmódosabb rétegének házait fedték. Magas ára miatt azonban a pala sohasem vált általános fedőanyaggá.

40 A falazattól és a tetőtől eltekintve, a népi lakóház belső berendezésében is helyet kap a kő még abban a fejlődési ütemben, amikor minden fából, vesszőből, ill. földből van. A kemence száját szikrafogó kő, a „cseresznekkő" zárta le, de később a száj oldalát és alját is kővel keretezték, bár maga a kemence tapasztott vesszőből volt. Később a kemencét, majd a kéményt és végül az egész konyhát tűzálló anyagból, azaz kőből vagy téglából építették a hatósági rendelkezések hatására.

4! A kőépítkezés monokulturális tájain nem39. VAJKAI Aurél (1959. 87) a bakonyi ház esztétikai értékeiről úgy vélekedik, hogy szépsége nem a külső falakra tapasztott díszítőelemekben rejlik, hanem „építészeti tagozottságával, a gádor oszlopainak ritmusával, az arányok nyugodt, megbékélt csendjével szép". 40. BAKÓ Ferenc 1978. 66. 41. BAKÓ Ferenc 1973-1974. 277-278. 239