Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Bakó Ferenc: Népi kőépítkezés a Kárpát-medencében

14. kép. Fafalazatú magtárak, alattuk kőpince, Нота Stubna (Szlovákia), Vydra, Josef után csak a ház és egyes építészeti elemei készültek kőből, hanem a berendezés egy része — fekvőhely, lóca, láda — vagy az udvar kisebb felszerelési tárgyai, mint itatóvályú, szőlőprés alja stb. is, nem szólva a sírjelekről, amelyek kőből készítése korban mindezt megelőzte.*

2 A terjesen kőfalazatú lakóház alaprajzi beosztásában alig különbözik a többitől,

4 3 de kisnemesek építő gyakorlata mutat fel példákat arra, hogy a ház egy-egy helyiségét nem fával - gerendával, deszkával — fedik le, hanem kővel beboltozzák; ugyanígy előfordul ez még istállóknál és magtáraknál. A kő szilárdsága lehetővé teszi a többszintes építkezést is. A Felföldön és Szlovákiában elterjedt a kőpincére emelt fa, vályog, vagy kő lakóház, magtár, s ennek a formának továbbfejlesztése a Balaton-felvidéken az az emeletes házforma, amelynek földszintjét gazdasági rendeltetésű helyiségek foglalják el

44 (14-15. kép). A Kárpát-medence időszakos építményeinek sorában a pásztorok és az erdei munkások kezén kőkunyhókról is tudunk. A Déli-Kárpátok román pásztorainak kör alakú kunyhója korábban állandó lakás célját is szolgálhatta. Az archeológiai leletek sorában sem ismeretlen típus egykor az egész Mediterraneumban el volt terjedve, de a Kárpátmedencének csak délkeleti részén maradt meg ez az antik, vagy még régebbi kultúrelem.

45 Kutatási előzmények hiányában csak feltételezhető, hogy a falvak határában 42.

1. SÁNDOR Ildikó 1973. 246-250; BAKÓ Ferenc 1970-1971. 354. 43. SZINTE Gábor jegyzi meg (1900. 112) a háromszéki székely házról, hogy a kőből vagy téglából épített újabb házak alaprajzi beosztása nem különbözik a faházakétól. 44. VAJKAI Aurél (1940. 17) írja, hogy az igen kevés emeletes ház egyike 1858-ban épült, de csak utcára néző véghomlokzatán emeletes, hátul a domb oldalába simul bele. 45. GUNDA Béla 1941; PETRESCU, Paul 1972, 1973. 240