Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Misóczki Lajos: A gyöngyösi gimnázium államosításának históriája

(torna, Gyöngyös), Stiller János (latin—görög, ferences), Szabó Kázmér (történelemföldrajz, ferences), Széky István (mennyiségtan—természettan, a zombori áll. főgimnáziumból), Ulmanek Gyula (természetrajz—földrajz, ferences). Meghívott tanárok (óraadó lelkészek) látták el a hitoktatást: Zörögh Mihály és Gergelyffy Béla (római katolikus vallástant), Klimó Pál és Tóth Lajos (protestáns vallástant), Feigl L. H., Lerner Vilmos és Walles Áron (status quo ante izraelita vallástant), Raab Mór (orthodox izraelita vallástant), dr. Major Antal (egészségtant), Komáromi Ödön (műéneket), Földes Elek (egyházi éneket). (Az iskolaszolga - hivatalsegéd - továbbra is Egresy Gábor maradt.)

2 ° A javító-, pótló-, felvételi és magánvizsgákat augusztus 30., 31., a beírásokat szeptember 1., 2., 3. napján bonyolították le. A Veni Sancte szeptember 4-én volt, amelyet a nagytemplomban tartottak. Ezután a diákság, a tanári kar és a megjelent vendégek, valamint a városi sokadalom a gimnázium régi épülete köré sereglett. A Himnusz hangjaival megkezdődött az ünnepség. Előbb a VKM és a Vármegye tanügyigazgatásának képviselői, továbbá több gimnázium nevében a szolnoki állami gimnázium küldötte és a gyöngyösi iskolák igazgatói köszöntötték egymás után az új állami intézményt. Majd a bejárati nagy vasajtót Pintér Kornél volt igazgató bezárta, jelképezve, hogy megszűnt a gimnázium ferences korszaka. Ezután Balogh Gyula polgármester szónokolt. Méltatta a gyöngyösi gimnázium addigi szerepét, hangsúlyozva a ferencesek érdemeit. Idézte Vágó Ferencnek a gimnázium történetéről írt mondatait: „Hogy mily szolgálatot tett a gyöngyösi gimnázium a népnevelés, a magyar nyelv terjesztése, s így a hazafiság terén, azt azon vidék érdeklődése igazolja, amelyről a tanulóifjúság a falai közé sereglett, ők, a ferencesek voltak azok, akik törekedtek hazafiságot teljesíteni, átadták örökül, hogy az utókor nemes példájukon buzdulva teljesítse magasztos kötelességét." Beszéde végeztével a gimnázium 1896. május 8-án kibontott millenáris, nemzeti színűnagy selyemzászlójára kötötte a város címerével ékesített aranyrojtos szalagot. Balogh ünnepi megemlékezésére a korábbi igazgató, Vágó Ferenc válaszolt, megköszönve az elismerést: „Biztosan reméljük, hogy a jövőben az állam fennhatósága alatt szép múltjának és az oktatás-nevelés magasztos föladatának, valamint édes hazánk minden oldalú igényeinek teljesen megfelelvén, a haza elsőrangú gimnáziumaival a versenyt bátran megállhatandja."

2 ' Ezután Balogh Szölgyémy kíséretében az ajtóhoz lépett, és kitárta, miközben a magyar állam nevében először nevezte hivatalosan az intézményt főgimnáziumnak: „A magyar államtól átveszem Gyöngyös városának további szolgálatára főgimnáziumunkat" — mondta, és sorra megnevezte az igazgató után belépő tanárokat, akiket a tömeg újból és újból megéljenzett. A ferencesek nem papi, hanem polgári öltözetben vonultak be — ezáltal is kifejezve, hogy világi, azaz állami alkalmazásba léptek. Az egyik hatodikos tanuló megkongatta a kis csengőharangot, ami az új tanév kezdetét jelentette, „és hírül vitte, hogy elkezdődött a gimnázium állami korszaka".

22 Az első tanítási nap szeptember 11-én volt. Az új állami intézmény első tanévéhez utoljára még a régi épület adott otthont. Közben folyt az új gimnáziumi épület emelése. Még a környező helységekből is eljöttek megnézni Gyöngyös új palotájának építését, amely 1 és 1/4 év alatt el is készült. 1899. augusztus 20-án már a szép, kétemeletes új középület homlokzatán csillogott az aranyozott felirat: Gyöngyös a közoktatásnak. „Az osztálytermek tágas, világos és az egészségügy követelményeinek megfelelő helyiségek; szintúgy a hivatali, könyv- és szertári termek is kényelmesek és kifogástalanok" - olvashatjuk a korabeli évkönyvi véle20. Értesítő- 1898/1899,15-17. 21. VÁGÓ Ferenc, 1896. 3-5., 320. és Emlékalbum, 7-8. 22. Emlékalbum, 9-10. 212