Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Misóczki Lajos: A gyöngyösi gimnázium államosításának históriája

2. Gyöngyös városa kötelezi magát arra, hogy a főgimnáziumnak állami kezelésbe vételétől kezdve, annak állandó fenntartásához évi tízezer forinttal fog hozzájárulni, mely összeg előre fizetendő évnegyedes részletekben lesz az m. kir. állampénztárba beszolgáltatandó. 3. Ezzel szemben az államkincstár kötelezőleg kinyilatkoztatja, hogy amit Gyöngyös városa az első pontban megjelölt kötelezettségének eleget tett, a 6. osztályú gimnáziumot a törvényes képesítéssel bíró személyzettel együtt állami kezelésbe, illetőleg ellátásba veszi át, azt a két első évben fokozatosan nyolc osztályúvá fejleszti, és főgimnáziumként mindaddig fenntartja, amíg Gyöngyös városa a második pontban meghatározott kötelességének megfelel. Megjegyeztetik azonban, hogy amennyiben a középiskolák szervezetében törvény alapján az idők folyamán netalán változás állana be, a gyöngyösi főgimnáziumot oly szervezetű középiskolává fogja átalakítani, amilyen szervezetű középiskola a törvény értelmében a főgimnázium helyébe lépni fog. 4. Gyöngyös városa ezennel beleegyezik abba, hogy a gyöngyösi főgimnázium elhelyezésére szolgáló, és a gyöngyösi 3086. sz. telekkönyvi betétben felvett ingatlanra kir. kincstár használati joga a városnak minden további meghallgatása nélkül azzal a fenntartással bekebeleztessék, hogy az épület és tartozékai csakis a főgimnázium vagy az annak netalán helyébe lépő hasonló intézet céljaira használhatók. 5. Egyetértőleg megállapíttatik, hogy a jelen szerződésből eredő mindazon törvényes lépések, melyek megtételére a kincstár, mint felperes lenne, az országos bíróságnál — míg azon vitás kérdések esetében, melyeknél a kincstár mint alperes lenne, csakis a jogi székhely illetékes bírósága előtt döntendő el. 6. A főgimnázium-épület és tartozékai után járó tartozásokat Gyöngyös város viseli. 7. Jelen szerződés Gyöngyös városára nézve csak az 1886: XXII. te. 24. paragrafusában megjelölt jóváhagyással válik kötelezővé." 1898. április 10-én az utolsó egyházi igazgató (akit még a helybeli ferences rendfőnök nevezett ki a gimnázium élére), P. Pintér és a leendő, első állami igazgató, Szölgyémy Ferenc kis ünnepség során elhelyezte az új épület alapkövét, azaz megtette az „első kapavágást". Néhány hét múlva a VKM a 41 264. sz. rendeletével Szölgyémyt, a szolnoki állami főgimnázium tanárát a gyöngyösi állami gimnázium igazgatói székébe emelte, amelyet ő — mint első világi és állami igazgató — augusztus 13-án el is foglalt, és P. Pintér Kornél ferences igazgatótól átvette az intézetet. Az államosított gimnázium A tantestület alakuló értekezlete 1898. augusztus 29-én volt. Az új, immár állami irányítású és fenntartású intézmény 45 604. sz. VKM rendelettel kiadott szervezési okiratát Szölgyémy ismertette. Az okirat közvetítette a város köszönetét és az állam elismerését a ferencesek iránt, amit az is kifejezett, hogy az előző tanártestület tagjai közül hatan kapták meg kinevezésüket, további alkalmazásukat.

19 Az állami főgimnázium első tanévének tanárai a következők voltak: Szölgyémy Ferenc igazgató; dr. Acsay István és Harsia Jusztinián (magyar—latin, illetve német szakos, a körmöcbányai áll. főreáliskolából került ide mindkettő), Laukonidesz Modeszt (magyar-latin, ferences), dr. Major Károly (magyar—latin, a zombori áll. főgimnáziumból), Nicóra Vince (latin—görög, a fiumei áll. főgimnáziumból), Pásztor József (mértan—görögpótló, Gyöngyös), Pintér Kornél (latingörög, ferences), Plischka Norbert (mennyiségtan—természettan, ferences), Simon Mihály 19. Értesítő- 1898/1899,9-11. és KASSUBA Domokos, 1909. 335. 14* 211