Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)
Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.
egyik felszólaló ezeket mondta: „Harcoljunk a rémhírterjesztőkkel szemben, akik a termelőszövetkezet ellen áskálódnak." 367 Az ellenséges elemek, a szervezést akadályozó egyének megrendszabályozásának mértéke tetteik súlyosságától függött. A „hőbörgőkkel" elbeszélgettek, megmondták nekik, hogy tartsák tiszteletben a törvényeket, s ne tegyék ki magukat a jogi következményeknek. 368 A termelőszövetkezet ellen izgatók elbírálásánál figyelembe vették a tettes osztályhelyzetét, s azt is, hogy az izgatás időpontjában tudatában volt-e a nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek. Máshogy bírálták el az erre illetékes szervek egy-egy szegény, vagy középparaszt tettét, vagy egy volt csendőr, vagy ellenforradalmár tettét. Míg az előbbi esetekben megelégedtek rendőri figyelmeztetéssel, az utóbbi esetben bűnvádi eljárást is indítottak. 3 * 9 11. A parasztságon belüli osztályharc kérdései Az előző pontban kimutattuk, hogy az átszervezés az osztályharc átmeneti kiéleződését eredményezte. Ezt nemcsak az ellenséges tevékenység élénkülése jelezte, hanem a parasztságon belüli ellentétek átmeneti éleződése is. Az átszervezés folyamán hasonlóan az ország más területeihez éleződött a régi termelőszövetkezeti tagság és az egyéni parasztság, valamint a szegény és a gazdag parasztság ellentéte. Ez nem az átszervezés megindulásával kezdődött el, hanem már korábban jelentkezett. Az átszervezés tovább gyorsította az ellentétek elmélyülését. A régi termelőszövetkezeti parasztság és az egyéni gazdák ellentéte természetesen azokon a helyeken éleződött, ahol már korábban is működtek termelőszövetkezetek. Az ellentétek egyik forrása a régi tagság elzárkózása volt. ők nem akartak új tagokat felvenni, illetve nem szívesen láttak új embereket a termelőszövetkezetben. Ennek kettős oka volt. Egyrészt az, hogy azoknak a termelőszövetkezeteknek a tagsága, amelyek 1956 után megerősödtek féltették a közös vagyont. Úgy gondolták, hogy ha új tagokat vesznek fel, akkor nekik az év végén kevesebbet osztanak. Másrészt azt, hogy a régi termelőszövetkezetek zömében volt cseléd és agrárproletár eredetű tagsága félt attól, hogy ha a termelőszövetkezetek új, főleg középparaszt tagokat vesznek fel, akkor majd ők veszik át a közös gazdaságok vezetését. Attól tartottak, hogy ők ismét cselédek lesznek. A közös vagyon féltése főleg a felnémeti Petőfi, a demjéni December 21. és a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezetben jelentkezett. A módosabb parasztok belépésétől való félelem minden régi termelőszövetkezetre jellemző volt. A középparasztság természetesen megérezte azt, hogy őket a régi termelőszövetkezetekben nem szívesen fogadnák, s ezért egyes helyeken például Demjénben új közös gazdaság alakításán gondolkodtak. 370 A régi termelőszövetkezeti tagság elzárkózása fékezte az átszervezés ütemét is. A módosabb parasztok elzárkózásának oka az volt, hogy ők nem akartak együtt dolgozni a termelőszövetkezetbe már korábban belépett volt cselédekkel, agrárproletárokkal és szegényparasztokkal. 3 7 i 367. MSZMP HMB Arch. A kerecsendi községi pártszervezet 1959. április 3-i taggyűlésének jegyzőkönyve. (Kecsmár István felszólalása.) 368. Fodor Lajos és Tóth György visszaemlékezése. (Eger) 369. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Pártbizottság anyaga. Ügyészségi jelentések. 1960. Az egri Járási és Városi Ügyészség jelentései. Jelentés 1959. II. fél évéró'l. 1960. jan. 12. Jelentés 1960. I. fél évéről. 1960. július 9. - Az 1960. jan. 12-én kelt jelentés szerint 1959. II. fél évében csupán egy személyt vettek őrizetbe és indítottak ellene eljárást termelőszövetkezet-ellenes tevékenység miatt. 370. Fodor József és Erdélyi Benjamin visszaemlékezése. (Eger) 371. Jenéi János visszaemlékezése. (Eger) 178
