Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

A szegény- és a módos parasztság közötti ellentét éleződésének okai mind a szegény-, mind a módosabb parasztság gondolatvilágában fellelhetők voltak. A szegény- és kisparasztok azt gondolták, hogy ha ők együtt lépnek a termelőszövetkezetbe a módos parasztokkal, akkor ott majd alárendelt helyzetbe kerülnek. A módosabb parasztok lesznek a vezetők, nekik pedig, mint eddig is keményen meg kell dolgozniuk. Tartottak attól, hogy a termelőszövetkezetekben a gazdagabb parasztok előtt hajlongani és „kalapolni" kell. A szegény- és kisparasztság érzésének reális alapja is volt. Egyes helyeken a módosabb parasztok kinyilvánították, hogy ha majd a termelőszövetkezetben együtt lesznek a szegényebbekkel, akkor ők majd vezetnek, a szegényebbek pedig dolgoznak. A módosabb parasztok tekintélyüket, befolyásukat féltve, avagy gőgből nem akartak a szegényekkel együtt belépni a termelőszövetkezetbe. Több helyen úgy gondolkodtak, ha már mindenáron be kell lépni, akkor alakítsunk mi módosabb parasztok termelőszövetkezetet. E gondolkodás tipikus megnyilvánulása volt az egerszalóki Új Élet és a verpeléti Petőfi Termelőszövetkezet létrehozása.

3 72 12. A szocialista törvényesség érvényesítése az átszervezés alatt A mezőgazdaság átszervezésének egyik alapelve az önkéntesség biztosítása volt. A pártvezetés álláspontja az volt, hogy a parasztembereket nem lehet erőszakos eszközökkel a termelőszövetkezetbe kényszeríteni. A megyei pártvezetés az átszervezés egész időtartama alatt szigorúan őrködött ezen elv tiszteletben tartásán. A Megyei Párt-végrehajtóbizottság több ülésén foglalkozott e kérdéssel és elítélte a gyakorlatban tapasztalt törvénytelenségeket. Már az átszervezés első szakaszában, 1959. február végén leszögezte, hogy helytelen az, hogy egyes üzemekből hazaküldenek embereket azzal, hogy addig ne jöjjön vissza, amíg meg nem győzi családtagjait a belépésről. A megyei pártvezetés elítélte a parasztoknak a tanácsházakhoz történő beidézgetését.

373 Az év őszén tartott egyik végrehajtó bizottsági ülésen pedig több pontban foglalták össze, hogy mit nem szabad tenni a szervezéskor. Az előbb említetteken kívül megtiltották az egyetemisták, a főiskolások iskolákból való eltávolításának kilátásba helyezését, a fegyveres testületek tagjainak, bíráknak, ügyészeknek a szervezésben való felhasználását; a kulákokkal és volt ellenforradalmárokkal történő szervezést, a dobszó útján történő szervezést, a fizikai erőszak alkalmazását, a felelőtlen ígérgetést.

374 A Megyei Párt-végrehajtóbizottság ismertetett állásfoglalásának meghozatalában két tényezőnek volt szerepe. Egyrészt a Központi Bizottság 1959 októberi határozatának, másrészt a szervezés első szakasza negatív tapasztalatainak. 1959 tavaszán a megye egyes falvaiban is követtek el törvénysértéseket, alkalmaztak nemkívánatos módszereket. Szükség volt tehát a szigorú határozatra. Mint már korábban említettük a járás falvainak nagy részét és Eger várost 1959 őszétől 1961 elejéig szervezték át. Amikor itt a szervezés folyt a megye nagy részén már megalakultak a termelőszövetkezetek. Mivel a megyei pártvezetés, s ennek nyomán a járási pártvezetés 1959 végétől szigorúan fellépett minden törvénysértés ellen következett az, hogy az átszervezés alatt a falvakban és Eger városában törvénytelenségek, kifogásolható szervezési módszerek csak szórványosan fordultak, elő. A járásban folyó átszervezés törvényes keretek között 372. Tóth Flórián visszaemlékezése. (Eger) 373. MSZMP HMB Arch. MB 1959. I. f. 4. ó'e. A Megyei Párt-végrehajtóbizottság 1959. február 23-i ülésének jegyzó'könyve. A termeló'szövetkezetek fejlesztése és megszilárdítása további feladatairól. (Putnoki László felszólalása.) 374. MSZMP HMB Arch. MB 1959. I. f. 7. ó'e. A Megyei Párt-végrehajtóbizottság 1959. november 5-i ülésének jegyzó'könyve. A Heves megyei termelőszövetkezetek megszilárdításának és továbbfejlesztésének terve. 1959. november 4. 12* 179