Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

korábban hivatásszerűen foglalkoztak földműveléssel.

338 Verpelétről is sok olyan fiatal elment, akinek apja 4-5 hold földdel rendelkezett.

339 Egerszó latról mintegy 35 fiatal ment el dolgozni a község határában levő pincegazdaságba.

340 Andomaktályát 1960-ban a fiatalok mintegy 20%-a hagyta el.

341 Ostoroson is: „Vannak olyanok, akik az iparban soha se dolgoztak, és most félve a veszélytől elmenekültek."

342 A falvak elhagyásának meggátlására nem született központi intézkedés. Ez érthető, hisz egy ilyen rendelkezés sértette volna az önkéntesség elvét. Másrészt az ellenség kihasználta volna termelőszövetkezet-ellenes propaganda céljaira. így a helyi tanácsokon múlott, hogy kinek adnak engedélyt a távozásra. Egyes községi tanácsok pedig, különösen a rokoni összefonódások alapján nagyon sok igazolást kiadtak. Különösen feltűnő volt ez Verpeléten és Kerecsenden. Számos esetben az is előfordult, hogy az ipari üzemek munkaerő-hiánnyal küzdve, olyan embereket is felvettek, akik nem rendelkeztek tanácsi igazolással. 10. Ellenséges tevékenység az átszervezés alatt Az átszervezés időszakában komolyabb jellegű és méretű ellenséges tevékenység az egri járásban sem volt. Ennek több oka van. Az ország más területeihez hasonlóan az átszervezés megindulása, annak gyors irama az osztályellenséget a járásban is váratlanul érte. Nem volt ideje, sem ereje sorait rendezni. Gondoltak arra, hogy a munkáshatalom megtorolja majd esetleges ellenséges tetteiket. Számításba kell venni azt is, hogy a járás területének nagy részét akkor szervezték át, amikor már a megye területének döntő többségén befejeződött a szervezés, s a termelőszövetkezetek megszilárdításában komolyabb eredményeket értek el. Az ellenségnek látnia kellett, hogy a termelőszövetkezetek létrehozása nem múló jelenség, hanem tartós állapot. Az ellenséges tevékenység elsősorban a deklasszált elemek, egyes papok, kulákok, volt csendőrök, ellenforradalmárok részéről indult el. Ezeken kívül ellenséges megnyilatkozás jelentkezett megtévedt, meggondolatlan, igazi érdekeiket fel nem ismerő parasztembereknél is. Az ellenséges tevékenység leggyakoribb formája a rémhírek, a megalapozatlan híresztelések terjesztése volt. Egyes helyeken azt terjesztették, hogy a népnevelők minden belépő után bizonyos pénzösszeget kapnak. Demjénen annyira hitelre talált ez a rémhír, hogy néhány parasztember elment a tanácsházhoz, és a tanácselnöknek azt mondták, hogy Ők aláírják a belépési nyilatkozatot, mivel ők úgy hallották, hogy a népnevelők pénzt kapnak érte. ők a tanácselnöknek akarják aláírni a nyilatkozatot, mivel ő a község vezetője. Legalább ő kapja meg a pénzt és ne más.

343 Ostoroson megkérdezték a népnevelőket, hogy igaz-e hogy pénzt kapnak a szervezésért? 344 Hasonló jelenség volt Egerszalókon is.

345 338. MSZMP HMB Arch. A kerecsendi tsz községi pártszervezet 1960. június 24-i taggyűlésének jegyzőkönyve. A helyi termelőszövetkezet nyári aratási és cséplési intézkedési tervének megvitatása. 339. HmL. Az egri Járási Tanács 1960. február 2-i ülésének jegyzőkönyve. Beszámoló a termelőszövetkezetek helyzetéről. 1960. január 27. 340. MSZMP HmB Arch. Az egerszóláti tsz községi pártszervezet 1961. január 10-i kibővített taggyűlésének jegyzőkönyve. A termelőszövetkezet helyzete, premizálások. (Prókai B. László és Hegedűs Mihály felszólalása.) 341. MSZMP HMB Arch. Az andornaktályai községi pártszervezet 1960. augusztus 16-Í pártvezetőségi ülésének jegyzőkönyve. A Politikai Bizottság 1960. április 12-i határozata végrehajtásának helyi tapasztalatai. (Czeglédi Ignác felszólalása.) 342. MSZMP HMB Arch. Az ostorosi községi pártszervezet 1960. január 15-i taggyűlésének jegyzőkönyve. A pártvezetőség beszámolója. (Hackó elvtárs felszólalása.) 343. Fodor József visszaemlékezése. (Demjén) 344. Fodor Lajos visszaemlékezése. (Eger) 345. Kovács Ferenc visszaemlékezése. (Eger) 175