Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

Széles körben elterjedt* a „csajka mese". Egyesek közös konyháról, sőt „közös asszonyról" is beszéltek. Azt hangoztatták, hogy az állam elvesz mindent, s nem lesz személyi tulajdon sem. Felmerült az is, hogy a szovjetek akarják a termelőszövetkezetet.

346 Amikor az átszervezés első nagy hulláma már lezárult, az a hír járta, hogy nem lesz már több termelőszövetkezet, mert az állam nem bírja a terheket.

34 7 A járás északi hegyes-dombos vidékein arról beszéltek, hogy hazánkban az ilyen területeket nem szervezik át.

348 Alaptalan híreket terjesztettek más helységekben levő termelőszövetkezetek feloszlásáról is. Voltak olyan rémhírek is, amelyek csak egy helység határán belül terjedtek el. Például Verpeléten az ellenség azt híresztelte, hogy a Dózsa Termelőszövetkezetbe már nem lehet belépni.

350 Noszvajon azt a hírt terjesztették, hogy a 3 holdtól kevesebb földdel rendelkező egyéni parasztoknak nem kell belépni a termelőszövetkezetbe.

3 51 A rémhírek különféle csatornákon jutottak el egyik helyről a másikra. A rémhírtovábbításnak kirívó formája volt, hogy egyes emberek az egyik helységből a másikba jártak át hírt vinni. Például 1959 őszén Kerecsendre több nem termelőszövetkezeti tag ment át Egerszalókról, s azt híresztelte, hogy már nem lesz több szervezés.

352 A rémhírterjesztésnél kisebb mértékben, de megfigyelhető volt a termelőszövetkezetek elleni izgatás, az ellenagitáció, a demagógia is. Az ellenség a belépési nyilatkozat aláírása helyett a föld kishaszonbérletbe való adását ajánlotta. A parasztokat arra igyekeztek rávenni, hogy ne írják alá elsőnek a nyilatkozatot. Vagy ha alá akarják írni, kössék ki az őszi kezdést.

3 5 3 Egyesek a parasztságban igyekeztek felkelteni a termelőszövetkezettel szembeni bizalmatlanságot. A suttogó propaganda során gyakran felvetették: „Ki tudja hogy lesz még?" „Majd számon kérik még ezt."

354 „Ez után még kenyeretek sem lesz."

355 A termelőszövetkezet elleni izgatásnak kedvelt módszere volt; hogy túlhangsúlyozták az önkéntesség elvét, s lépten-nyomon „erőszakról" „nyomásról" beszéltek. Azt mondták, hogy ezt és ezt a parasztembert erőszakkal szervezték be. Egyesek még akkor is erőszakról beszéltek, ha a népnevelők többször is felkerestek egy parasztembert.

356 A szervezés időszakában Bükkszentmártonban: „. .. erősen tartja magát az a babonás 346. Szentgyörgyi László és Jenéi János visszaemlékezése. (Eger) 347. MSZMP HMB Arch. Az egerbaktai községi pártszervezet 1960. július 26-i taggyűlésének jegyzőkönyve. Titkári beszámoló. 348. MSZMP HMB Arch. Az andornaktályai községi pártszervezet 1960. augusztus 16-i vezetőségi ülésének jegyzőkönyve. Beszámoló a Politikai Bizottság 1960. április 12-i határozatának végrehajtásáról. (Kovács József felszólalása.) 349. MSZMP HMB Arch. Akerecsendi községi pártszervezet 1959. május 29-i taggyűlésének jegyzőkönyve. 350. MSZMP HMB Arch. A verpeléti községi pártszervezet 1959. február 28-i (? ) ülésének jegyzőkönyve. 351. MSZMP HMB Arch. A noszvaji községi pártszervezet 1960. március 4-i taggyűlésének jegyzőkönyve. A termelőszövetkezet szervezésének kiértékelése. 352. MSZMP HMB Arch. Akerecsendi községi pártszervezet 1959. július 31-i taggyűlésének jegyzőkönyve. Titkári beszámoló. 353. MSZMP HMB Arch. Az egri Járási Párt-végrehajtóbizottság 1960. március 16-i ülésének jegyzőkönyve. Jelentés az egri járás termelőszövetkezeteinek helyzetéről és a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről. 1960. március 11. 354. Jenéi János visszaemlékezése. (Eger) 355. MSZMP HMB Arch. A noszvaji községi pártszervezet 1960. március 4-i taggyűlésének jegyzőkönyve. A termelőszövetkezet szervezésének értékelése. 356. Jenéi János visszaemlékezése. (Eger) 176