Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

elkövetkező szervezések idejére a családfővel írassák alá a belépési nyilatkozatot.. ,"

334 Az egerszóláti termelőszövetkezeti elnök szerint az átszervezés idején a népnevelők nem törődtek azzal, hogy egyes családokból ki írja alá a belépési nyilatkozatot. Csak arra törekedtek, hogy aláírják. így egyes családokból 70—75 éves emberek is aláírták azt.

335 A kerecsendi pártvezetőség is a szervezés nagy hiányosságának tartotta, hogy családban csak a nők írták alá a nyilatkozatot, a férfiak pedig kívül maradtak.

336 A szervezés utáni méltatlankodások és megjegyzések igazak voltak annyiban, hogy a szervezés alatt több népnevelő a könnyebb utat választotta, s nem törekedett arra, hogy egy családból minél többen belépjenek a termelőszövetkezetbe. Ezen már a szervezés után nem sokat lehetett segíteni. Az egyes családfők, illetve családtagok tartózkodása, ha a kérdést a parasztság szemszögéből nézzük, érthető, ugyanis a parasztemberek féltették biztonságukat. Ezért nem törekedtek arra, hogy családjuk minden tagja, vagy legalább többsége belépjen a termelőszövetkezetbe. Sok parasztcsaládban még azt is kikötötték, hogy a belépési nyilatkozatot kinek írják alá. Főleg azokhoz a népnevelőkhöz ragaszkodtak, akik az agitáció során többször megfordultak házuknál, megnyerőén beszéltek velük, s okos érveket sorakoztattak fel. A szervező bizottságok erre felfigyeltek, s arra törekedtek, hogy egy-egy házhoz mindig ugyanazt a népnevelőt küldjék. Ez a módszer alkalmas volt arra, hogy megnyerjék a parasztság bizalmát, sőt ez lehetővé tette baráti kapcsolatok kialakítását is. Egyes parasztemberek csak a község vezetőinek írták alá a nyilatkozatot. Ennek két oka volt. Egyrészt az, hogy a parasztemberek szerint „biztosabb" az, ha a község vezetőinek írják alá a nyilatkozatot. Másrészt arra gondoltak, ha nem válik be a közös gazdaság, azt a falu vezetői szemére vethetik. Voltak olyan esetek is, hogy főleg különféle járási és megyei vezetőknek írták alá a nyilatkozatot. Az ilyen emberek főleg a módosabbak közül kerültek ki. Hasonló volt a helyzet a régi koalíciós pártok helyi vezetői esetében is. Ők is ragaszkodtak ahhoz, hogy a nyilatkozatot egy-egy járási vagy megyei vezetőnek írják alá. A szóban forgó emberek ezzel tekintélyüket akarták hangsúlyozni, esetenként fitoktatni. Egyes embereknél a „rátartiság" is befolyásolta az aláírást. Úgy gondolták, hogy nem írnak alá akárkinek. Jellemző példái voltak ennek Makiáron, Nagytályán és Verpeléten. Általánosan elterjedt a járás területén, hogy a parasztemberek a gyárakban, intézményekben, hivatalokban dolgozó fiaiknak, lányaiknak írták alá a nyilatkozatot. Ugyanis a gyárak, intézmények, hivatalok pártszervezetei inspirálták az ott dolgozó embereket a mezőgazdaságban élő hozzátartozóik megnyerésére.

3 9. Az egyéni parasztság és a fiatalság egy részének elvándorlása az átszervezés időszakában Az egyéni parasztság, különösen a fiatalság egy része az átszervezés alatt elhagyta a falut, és főleg az iparban helyezkedett el. A falvakat elhagyó emberek azt gondolták, hogy az iparban, vagy máshol biztosabb megélhetést találnak majd, mint a szervezendő termelőszövetkezetben. Főképpen a városhoz, vagy ipartelepekhez közel eső falvak lakói hagyták el a mezőgazdaságot. A korabeli dokumentumok e folyamat sok érdekes adatát jelzik. Kerecsendről az átszervezés megkezdése előtt és alatt több mint ötven férfi ment el, akik 334. HmL. Az egri Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága 1960. április 6-i ülésének jegyzőkönyve. Zrónik István (Verpelét) bejelentése. 335. HmL. Az egri Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága 1960. június 1-i ülésének jegyzőkönyve. Beszámoló az egerszóláti Községi Tanács tömegszervezeti munkájáról. 1960. május 28. (Bata József felszólalása.) 336. MSZMP HMB Arch. A kerecsendi pártszervezet 1960. január 29-i taggyűlésének jegyzőkönyve. A vezetőség beszámolója. 337. Kreskai János, Jenéi János, Tóth György visszaemlékezése. (Eger) 174