Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

politikai felvilágosító munka nyomán született meg. Ez a munka segítette át a parasztságot a lelki krízisen. Amikor a járás településének zömét átszervezték, akkor már a megye területének több mint fele a szocialista szektorhoz tartozott. Eger átszervezésekor már csaknem az egész megyében kollektív gazdálkodás folyt. A járási, illetve az egri parasztság látta, hogy nincs más választása. d) Kik és kiknek írták alá a belépési nyilatkozatot? A mezőgazdaság átszervezésének egyik sarkalatos elve az önkéntesség szigorú betartása, illetve betartatása volt. Ebből eredően nem lehetett senkit sem kötelezni arra, hogy a termelőszövetkezetbe belépjen. Egy családból az lépett be, aki akart, illetve az, aki jónak látta a belépést. Természetesen a szervezendő termelőszövetkezetek szempontjából az lett volna a kedvező, ha a parasztcsaládok minden munkaképes tagja, de legalább a munkaképes férfiak belépnek. A járási párt- és tanácsvezetés és a helyi vezetés álláspontja a szervezés kezdetén az volt, hogy a fenti elvet lehetőleg követni kell. Számos agitátor azonban ezt nem tudta átvinni a gyakorlatba. Ezt látva a járási vezetés abból kiindulva, hogy az átszervezésnél döntő fontosságú az egyéni használatban levő föld közösbe való vitele, később hozzájárult ahhoz, hogy ha nem megy, nem kell mindenáron ragaszkodni a munkaképes férfiak és fiatalok belépéséhez. Elég az is, ha az asszonyok és az öregek belépnek. Majd a férfiak és a fiatalok segítik a közös munkát. Minden helyen megfigyelhető volt az, hogy a parasztcsaládok nagy részben a belépési nyilatkozatot csak egy-két személy írta alá. Ezek zöme nő volt, illetve öreg. Ha a férfi írta alá a nyilatkozatot, akkor általában a feleség, vagy paraszti foglalkozású gyermekeik nem tették azt. A termelőszövetkezetek egykori szervezői visszaemlékezve erre az időszakra elmondták, hogy sok parasztcsaládban ragaszkodtak ahhoz, hogy a termelőszövetkezetbe csak egy-két családtag iratkozzon be. Kerecsenden jellemző volt az, hogy az asszony ment a termelőszövetkezetbe, a férfi és a gyermekek pedig a városba. Ők itt alkalmazottak, segédmunkások lettek.

329 Ostoroson az egyes családok nagyon vigyáztak arra, hogy csak egy fő írja alá a családból a nyilatkozatot.

330 Nagytályán felvetették, hogy a férfiak bemennek a termelőszövetkezetbe, az asszony majd segít, a gyermekek pedig az iparban dolgoznak majd.

331 Novajon azt mondták a népnevelőknek, hogy nem bánják azt, ha az asszony belép, csak a férfi ne lépjen be.

332 Több községben az öregekkel íratták alá a nyilatkozatokat.

3 3 3 J A szervezés időszakában a fenti, a nagyüzemi mezőgazdaság kialakításában később sok problémát okozó tények még nem keltettek nagyobb figyelmet. Később azonban, amikor a közös munka megindult, s munkaerő problémák jelentkeztek, tűnt elő élesen a szervezés e megoldatlan problémája. A közös munka beindítása után készült jelentésekből tűnik ki igazán e komoly tény. A Járási Tanács 1960 áprilisi ülésén az egyik tanácstag a következőket mondta: „Véleménye szerint ott követték el a legnagyobb hibát, hogy a termelőszövetkezet szervezése során megelégedtek azzal, hogy az asszony írta alá a belépési nyilatkozatot. így az asszony be is ment a termelőszövetkezetbe földdel együtt, a férfi és a nagylány, vagy a fiú pedig elhagyta a községet. Ebből okulva javasolj a, hogy az 329. Szentgyörgyi László visszaemlékezése. (Eger) 330. Fodor Lajos visszaemlékezése. (Eger) 331. Jenéi János visszaemlékezése. (Eger) 332. Nagy Dezső visszaemlékezése. (Eger) 333. Kovács Ferenc és Erdélyi Benjamin visszaemlékezése. (Eger) 173