Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

termelőszövetkezetbe. Arra gondoltak, hogy mit szólnak majd a többiek, ha ők kívül maradnak. Emellett a belépésükben szerepet játszott az is, hogy féltek attól, hogy kimaradásuk esetén földjeiket rosszabb helyen kapják majd meg.

322 Sok parasztember a szervezés végén a tanácsházára ment, és ott írta alá a nyilatkozatot.

32 3 A belépési nyilatkozatot különböző helyeken írták alá. A legtöbb aláírás az egyéni agitáció során a családi házaknál történt. Aláírások voltak ezenkívül a réteggyűlések, a párttaggyűlések és a tanácsülések után is. A szőlős falvakban, például Ostoroson egyesek a pincékben írták alá a nyilatkozatot.

324 A belépési nyilatkozatok aláírása rendkívül fontos mozzanat volt a parasztság életében. Az aláírással megpecsételt döntéssel szakítottak a régi megszokott életformával. Az aláírásokkal a parasztok többségét csak arról győzték meg, hogy nincs más út, mint a termelőszövetkezet. A parasztemberek többsége azonban nem volt biztos abban, hogy vajon jobban fog-e élni, mint egyéni korában. A termelőszövetkezetbe belépő parasztoknak csak egy kis része volt az, akik elvi meggyőződésből léptek a közös gazdálkodás útjára.

325 Nem teljesen reális tehát az Egri Járási Pártbizottság 1962-es pártértekezleti beszámolójának következő megállapítása: „Elmondhatjuk a többségénél nem az volt a probléma, hogy be kellett lépni a szövetkezetbe, hanem inkább az, hogy ki lesz jó vezetőnek, hogy hogyan lehetne jó szövetkezetet csinálni."

32 б Az aláírásoknál külön probléma volt az adatok (földterület, gazdasági felszerelés, állatok stb.) felvétele. Számos esetben kevesebb földet diktáltak be a valóságnál. Főleg más faluban levő földjeikről hallgattak. A verpelétieknek a füzesabonyi járásbeli Feldebrőn, a novajiaknak a Borsod megyei Szomolyán, Bükkzsércen voltak földjeik, s még sorolhatnánk tovább. A parasztság a más helyen levő földjeik elhallgatásakor arra gondolt, hogy hátha ott nem szerveznek termelőszövetkezetet.

3 7 Az aláírás a parasztemberekből különféle érzelmi reakciót váltott ki. Természetesen, hogy csak kevesen voltak olyanok, akik örömüket fejezték ki az aláírás után. Csak kevesen mondták azt, hogy de rég vártam erre az időpontra. A parasztemberek nagy része az aláíráskor komoly volt, vagy éppen káromkodott egyet. Mások legyintettek, lesz, ahogy lesz — mondták. De még ilyen lelkiállapotban is számos parasztembernél megnyilvánult a hagyományos vendégszeretet. A döntés után borral kínálták a népnevelőket. Áldomást ittak. Ilyenkor több helyen a parasztemberek megmondták a népnevelőknek, hogy ha a termelőszövetkezet „nem válik be" hozzájuk mennek panaszra.

32 Feltehető a kérdés, hogy vajon milyen tényezők segítették elő a járás parasztságának döntését? Ezek a tényezők általában azonosak voltak az ország más területeinek tényezőivel. A parasztság nagy része megértette, illetve érezte, hogy a párt nem akar neki rosszat. Gondolt az 1956 utáni évek jó agrárpolitikájára, amelynek megvalósítása során kiküszöbölték a korábbi hibákat, megszűnt a paraszti létbizonytalanság. Ha a párt most arra vesz irányt, hogy át kell szervezni a mezőgazdaságot, bizonyára helyesen cselekszik — gondolták a parasztemberek. Hozzájárult a döntéshez a földjáradék bevezetése, s az is, hogy a parasztság maga választhatta meg vezetőit. Végső soron a döntés a szívós, kitartó 322. Tóth György visszaemlékezése. (Eger) 323. Fodor Lajos, Kovács Ferenc és Kreskai János visszaemlékezése. (Eger) 324. Fodor Lajos visszaemlékezése. (Eger) 325. MSZMP HMB Arch. Az egri Városi Pártbizottság 1962. augusztus 27-i ülésének jegyzőkönyve. A termelőszövetkezetek zárszámadásainak eredményei, a növényápolási munkák helyzete, a termelőszövetkezetek munkaerőhelyzete. - Jenéi János visszaemlékezése. (Eger) 326. MSZMP HMB Arch. Az 1962. október 7-i egri járási pártértekezlet beszámolójelentése. 327. Kreskai János visszaemlékezése. (Eger) 328. Jenéi János visszaemlékezése. (Eger) 172