Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)
Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.
külön összehívták, a volt cselédeket, a szegényparasztokat, a kisparasztokat, a középparasztokat. A réteggyűléseket valamelyik középépületben, vagy nagyobb magánháznál hívták össze. Az átszervezés alatt a legtöbb réteggyülést a középparasztok körében tartották. Ezeken a gyűléseken az agitátorok a már korábban ismertetett rétegérveket sorakoztatták fel. A réteggyűlések megszervezése bevált módszer lett. A hasonló módban levő parasztemberek szívesebben látták egymást. Könnyebben nyilatkoztak is, s jobban szót lehetett velük érteni. 273 Réteggyűléseket leginkább Makiáron, 274 Nagytályán 275 , Kerecsenden 276 és Verpeléten 2 7 7 szerveztek. Széles körben alkalmazták a csoportos beszélgetéseket is. Ezekre főleg a „makacs" embereket hívták meg. Olyan emberekről volt itt szó, akiket sem egyéni agitációval, sem a réteggyűlések alkalmával nem tudtak meggyőzni a belépés fontosságáról. Csoportos beszélgetésekre hívták azokat is, akiket az agitátorok nem találtak a lakásukon. Ezeknek elmondták, hogy keresték őket, de nem voltak otthon. Hogy ne sértődjenek meg, most összehívták őket, hogy kérjék az ő véleményüket is. A csoportos beszélgetéseket a legtöbbször magánházaknál hívták össze. Akiknél a beszélgetést megrendezték „különbnek" érezték magukat. A házigazda, vagy a házigazdák magatartása kedvező fordulatot teremthetett. 2 7 8 8. Az egyéni parasztság az átszervezés alatt a) Kérdéseik és ellenérveik A népnevelők érvei felkeltették a parasztság érdeklődését. A végleges döntés előtt alaposan tájékozódni akartak arról, hogy mi vár rájuk, ha belépnek a termelőszövetkezetbe. Az agitátorokhoz intézett kérdések majdnem minden helyen azonos tartalmúak voltak. Többségük a paraszti léttel, a paraszti biztonságérzettel volt kapcsolatos. Feszegették azt, hogy vajon meg tudnak-e majd élni a termelőszövetkezetben? Lesz-e olyan megélhetőségük, mint egyéni korukban? A paraszti biztonság, mint fő kérdés körül csoportosultak a részkérdések. Ezek általában a következők voltak: Mi lesz a föld tulajdonjogával? örökölhetik-e a földet? Lesz-e háztáji? Saját földjükből kapják-e azt? Lesz-e földjáradék? Lesz-e nyugdíj, orvosi és szociális ellátás? Mennyit kapnak a termelőszövetkezetbe bevitt ingóságokért? 279 A kérdések másik csoportja a termelőszövetkezetbe való belépés konkrét részleteire, az ott folyó munkára vonatkozott. Megkérdezték, hogy elég-e, ha csak egy fő lép be a családból? Van-e értelme az öregek belépésének? Ha szülők belépnek a termelőszövetkezetbe gyermekeik mehetnek-e máshová dolgozni? A termelőszövetkezetben milyen munkaszervezetben dolgoznak? Hány munkaegységet kell teljesíteni évente? Lesz-e állami támogatás? Kik lesznek a termelőszövetkezet vezetői? Igaz-e, hogy a vezetésbe csak párttagok kerülhetnek? 280 A kérdések harmadik csoportjába gyakorlati jellegű kérdéseket sorolhatunk. Sokszor megkérdezték, hogy ha a családfő belép a termelőszövetkezetbe segítik-e gyermekeik 273. Kreskai János és Jenéi János visszaemlékezése. (Eger) 274. MSZMP HMB Arch. MB I. f. 9. őe. Párt- és Tömegszervezetek Osztálya. Információs jelentések. Az egri Járási Pártbizottság jelentése. 1959. február 10. 275. Lezsák László visszaemlékezése. (Eger) 276. Kovács István visszaemlékezése. (Eger) 277. Berecz Miklós visszaemlékezése. (Bélapátfalva) 278. Jenéi János visszaemlékezése. (Eger) 279. Tóth György és Kreskai János visszaemlékezése. (Eger) 280. Tóth Flórián visszaemlékezése. (Eger) 165
