Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

Amikor egy-egy parasztember aláírta a belépési nyilatkozatot az agitátor elmondta nekik, hogy belépéséről szóljanak rokonaiknak, ismerőseiknek is. Kérték őket, hogy győzzék meg őket is a belépésről.

2 61 A szervezés során a népnevelők többsége türelmes volt. Ha kellett tízszer—hússzor elmondták ugyanazt.

262 Természetesen a járásban is előfordult, hogy egyes népnevelők a sikertelenség láttán, vagy a gyors eredmény elérésére törekedve nem voltak türelmesek, s a parasztembereket néha megsértették. Sőt egyesek durváskodtak is velük.

263 A türelmetlenség forrása volt, főleg ipari munkásoknál, egyes párttagoknál megnyilvánuló „balosság" is. A „balos" viselkedés főleg egyes bélapátfalvi munkásoknál, egyes egercsehi bányászoknál, néhány demjéni és verpeléti párttagnál jelentkezett.

264 Például egyik demjéni párttag a szervezés idején a következőket mondta: „A parasztembernek lábára kell lépni, fejére kell ütni."

2 6 5 A szervezés felelősei ezeket a jelenségeket igyekeztek felszámolni, a durváskodókat pedig eltiltották az agitációtól.

2 6 6 Főleg a járás szőlős falvaiban és Egerben kísértette a népnevelőket a „berúgás" veszélye. Ezeken a helyeken mindenütt előfordult, hogy egy-két népnevelő, főleg az ipari munkások többet ittak a kelleténél.

267 Ez rendkívül veszélyes volt, mert lejáratták a népnevelő tekintélyét.

268 A magukról megfeledkezett népnevelőket a szervezés felelősei mindenütt rendreutasították. Sőt a Járási Pártbizottság Végrehajtó Bizottsága a szervezés későbbi szakaszaiban a népnevelőket arra utasította, hogy italt csak akkor fogadjanak el, ha már a belépési nyilatkozat aláírása megtörtént.

269 f) Falugyűlések, kisgyülések, réteggyűlések és csoportos beszélgetések A parasztság meggyőzésének mint már arról írtunk, a legszélesebb körben elterjedt módszere az egyéni agitáció volt. Emellett kisgyűléseket, réteggyűléseket, csoportos beszélgetéseket, falugyűléseket is kezdeményeztek. A falugyűléseket általában az agitáció kezdetén hívták össze. A népnevelők ekkor találkoztak először a parasztsággal. Ezeket a gyűléseket kultúrházakban és iskolákban hívták össze, ahol a megyei vagy a járási kiküldöttek beszéltek az átszervezés időszerűségéről.

2 71 A kisgyűléseket általában mindenütt tanácskörzetenként szervezték meg, ahol a körzet egyik tanácstagja volt az előadó. Ezen a parasztság különböző rétegei vettek részt. Ez sokszor nehezítette a népnevelők munkáját, mivel a parasztemberek nem szívesen nyilatkoztak egymás előtt. Vagy ha nyilatkoztak, az ellentét forrása lehetett. Gyakran előfordult, hogy egy-egy volt cseléd ilyenkor kijelentette, hogy ő bizony ezzel és ezzel a gazdával nem dolgozik együtt, nem lesz annak a termelőszövetkezetben is „cselédje".

272 A népnevelők az átszervezés folyamán ezért figyelembe vették azt is, hogy a parasztság nem homogén. Majdnem mindenütt alkalmazták azt a módszert, hogy külön261. Tóth György visszaemlékezése. (Eger) 262. Erdélyi Benjamin visszaemlékezése. (Eger) 263. Kása Lajos visszaemlékezése. (Maklár) 264. Fodor József visszaemlékezése. (Eger) 265. Fodor József visszaemlékezése. (Demjén) 266. Hegyi János visszaemlékezése. (Eger) 267. Tóth György és Ferencz János visszaemlékezése. (Eger) 268. Kó'rösi János visszaemlékezése. (Eger) 269. Hegyi János visszaemlékezése. (Eger) 270. Tóth Flórián visszaemlékezése. (Eger) 271. Uo. 272. Jenéi János visszaemlékezése. (Eger) 164