Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

hogy még ekkor többségükben nem akartak a termelőszövetkezetbe belépni.

250 A fogadás az esetek többségében barátságos volt. A népnevelőket hellyel, étellel, itallal kínálták.

2 5 * A parasztemberek észrevették azt, ha a népnevelő a „nyelvükön" beszélt, s ahhoz kedvesek, közlékenyek voltak.

252 Az agitátorok miután leültek, elmondták jövetelük célját. Közölték a párt álláspontját a mezőgazdaság átszervezésének szükségességéről, s kérték hallgassák meg őket.

253 Egy-egy helység átszervezése első napjaiban még nem az volt a népnevelők célja, hogy rábírják a parasztembereket a belépésre. Elmondták, hogy nem azért jöttek, hogy rögtön aláírják a belépési nyilatkozatot. Csupán véleményüket akarják hallani az átszervezés kérdéséről. Kérték mondják el nekik, hogy mit tudnak, mit hallottak eddig a termelőszövetkezetről. Ha a népnevelők úgy látták, hogy a parasztemberek nem ismerik kellően a termelőszövetkezeti gazdálkodás lényegét, akkor részletesen beszéltek nekik arról. Elmondták nekik, hogy csak akkor írják alá a belépési nyilatkozatot, ha már értik a termelőszövetkezeti gazdálkodás lényegét.

254 A népnevelők túlnyomó többsége a beszélgetések során őszinte volt. Nem ígértek semmi megvalósíthatatlant. Elmondták, hogy a termelőszövetkezetben, ha az megszilárdul, sokkal jobban élhet a parasztság, mint korábban. Rámutattak a várható nehézségekre is.

2 5 5 A népnevelők őszinte szava tetszett a parasztságnak. Sok parasztembert éppen a népnevelők őszintesége vezetett el a döntéshez. Például Egerszalókon az egyik parasztember megkérdezte a népnevelőt, hogy mit ígér, ha belép a termelőszövetkezetbe? Erre az agitátor azt válaszolta, hogy nem ígér semmi különlegeset, csak azt tudja mondani, hogy a termelőszövetkezetben lesz munka bőven, csak győzzék elvégezni. Erre a parasztember azt mondta, hogy ilyen őszinte szavakat még nem hallott és mindjárt aláírta a nyilatkozatot.

256 Az átszervezés ideje alatt majdnem minden helyen jó kapcsolat alakult ki a népnevelők és a parasztság között. Ezek segítettek a parasztembereknek ügyes-bajos dolgaik elintézésében. Például segítették jogi problémáik megoldását, támogatták gyermekeik iskolai felvételét.

2 s 7 A szervező bizottságok felkészítették a népnevelőket a leendő termelőszövetkezeti elnökök, vezetőségi tagok kiválasztására is. Az agitátorok az egyéni agitáció, s a kisgyülések során kipuhatolták, hogy a parasztság kit akar vezetőnek. Sőt egyes parasztembereknek meg is mondták, hogy ha belépnek a termelőszövetkezetbe, szeretnék, ha ott vezető funkciót vállalnának. Egerben és Makiáron az alakuló közgyűlés előtt kisgyűléseket hívtak össze a termelőszövetkezetbe belépett parasztok részére, s itt a parasztság szavazott arról, hogy kiket akar vezetőnek.

258 A népnevelők arra törekedtek, hogy a vezetésben minden paraszti réteg képviselve legyen.

2 5 9 A népnevelők nagy része a szervező munkában állhatatos és kitartó volt. Nem csüggedtek el a kezdeti sikertelenségek láttán. Újból és újból felkeresték a nehezen hajló parasztembereket. Jellemző volt az, hogy amikor már egy helység parasztságának nagy része belépett a termelőszövetkezetbe a népnevelők kijelentették, hogy addig el nem mennek, amíg az utolsó parasztember is be nem lép. Ez az állhatatosság a legtöbb esetben sikert hozott/

60 250. Tóth György visszaemlékezése. (Eger) 251. Nagy Dezső visszaemlékezése. (Eger) 252. Berecz Miklós visszaemlékezése. (Bélapátfalva) 253. Erdélyi Benjamin visszaemlékezése. (Eger) 254. Berecz Miklós (Bélapátfalva) és Ferencz János (Eger) visszaemlékezése. 255. Kreskai János visszaemlékezése. (Eger) 256. Kovács Ferenc visszaemlékezése. (Eger) 257. Jenéi János visszaemlékezése. (Eger) 258. Kása Lajos (Maklár) és Kácsor Jánosné (Eger) visszaemlékezése. 259. Tóth György visszaemlékezése. (Eger) 260. Nagy Dezsó' visszaemlékezése. (Eger) 11* 163