Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

Ha a „kulcsember" aláírta a belépési nyilatkozatot, akkor utána az egész utca belépett, megtört a jég. Abban az esetben, ha a „kulcsember" neve nemcsak egy utca, hanem egy falu, vagy városrész előtt is ismert volt, akkor annak belépése magával hozhatta az egész falurész, vagy városrész hangulatának a megváltozását. Ekkor a belépés rendszerint tömegessé vált. A lakosság ugyanis jól ismerte az általa tisztelt embereket. A szervezés során állandóan figyelték viselkedését, állásfoglalását. Sokan egy-egy „kulcsember" belépésétől tették függővé a döntést. Mondván azt, ha neki jó, akkor nekünk is jó. Tehát bizonyára bölcsen cselekszik, ha belép a termelőszövetkezetbe.

2 3 7 A járás minden községéből, Eger városból is számos példát lehetne hozni ennek bizonyítására.

238 Novajon Szabó Márton középparaszt belépése után indult meg a lavina. Kerecsenden Abonyi István döntése után egyre többen beléptek a termelőszövetkezetbe. Makiáron sokan Polonkai Lajosra vártak.

239 Egerben a híres szőlősgazdák: Árvái János, Angyalossy Gábor, Sebestyén András belépése sok parasztember sorsát eldöntötte.

240 c) Rétegérvek a szervezéskor A szervező bizottságok érveket dolgoztak ki a parasztság egyes rétegei megnyeréséhez. Az agrárproletárok számára a járásban nem volt szükség sok érv kidolgozására, mert ekkorra már számuk a járásban elenyésző volt. Sokan már korábban beléptek a termelőszövetkezetekbe, állami gazdaságba vagy az iparba mentek dolgozni. Aki még önálló volt, az kis földjét művelte, s mellette napszámba járt. Ezek megnyerése könnyen ment. Belátták azt, hogy a termelőszövetkezetben jobb sorsuk lesz. A szegény- és kisparasztok között gyakran azzal érveltek, hogy földjükből eddig sem tudtak megélni, és gazdagabb parasztoktól vettek ki földet felébe, vagy harmadába. Részesaratást vállaltak, napszámba jártak. Eddig sem voltak a maguk gazdái. Ha a termelőszövetkezetbe belépnek jobban meg tudnak élni, nem lesznek a gazdag parasztoknak kiszolgáltatva.

241 A középparasztoknak elmondták, hogy eddig is látástól vakulásig dolgoztak, kemény munka volt az osztályrészük. Bár általában jól éltek, de nem volt idejük szórakozásra, művelődésre. Sőt egy-egy rosszabb év, elemi csapás után a létbizonytalanság szélére kerülhettek.

242 A kulákparasztoknak felhozták, hogy ha a termelőszövetkezetbe minden szegény-és kisparaszt belép, akkor nem lesz, aki az ő földjüket napszámba megdolgozza. Csak úgy nyerhetik el a szegényparasztság bizalmát, ha belépnek a termelőszövetkezetbe. Csak ekkor nem mondják majd a szegényparasztok, hogy ők még most is arra várnak, hogy cselédet tartsanak.

243 d) A hangosbemondó az agitáció szolgálatában A mezőgazdaság szocialista átszervezése befejezésének időszakában már minden faluban volt hangosbemondó. Ekkorára már eltűnt a hagyományos dobolás. A hangosbemondókat az agitáció céljaira is kitűnően fel lehetett használni. A szervező bizottságok az átszervezés munkájába bevonták a hangosbemondók kezelőit is. Sőt rajtuk kívül még egy-két embert, főleg pedagógust is megnyertek. Mi volt a feladata a hangosbemondó kezelőjének? ők közvetítették a szervező bizottságok felhívásait, közleményeit, kezelték 237. Kovács Ferenc visszaemlékezése. (Eger) 238. Nagy Dezső visszaemlékezése. (Eger) 239. Tóth Flórián visszaemlékezése. (Eger) 240. Kácsor Jánosné visszaemlékezése. (Eger) 241. Tóth György visszaemlékezése. (Eger) 242. Tóth Flórián visszaemlékezése. (Eger) 243. Kreskai János visszaemlékezése. (Eger) 11 Az egri múzeum évkönyve 161