Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

számításon kívül hagyni az alacsonyabb fokú társulásokat sem.

6 A járás községei és Eger város területén levő pártalapszervezetek február és március hónapban tárgyalták meg a határozatot. Ezeken a taggyűléseken a falvakban a párttagság mintegy 70-80%-a jelent meg.

7 Hasonló volt az arány az egri pártszervezetekben is. Egyes helyeken ezekre a gyűlésekre meghívtak jól dolgozó egyéni parasztokat is.

9 Az alapszervezeti taggyűlések rendkívüli fontos állomásai voltak az átszervezés megindításának. Mondhatjuk azt, hogy egy-egy területen ezek a taggyűlések eredményezték az átszervezésért vívott harc meggyorsulását. A taggyűlésekről fennmaradt jegyzőkönyvek a következőket bizonyítják. A kommunisták túlnyomó többsége egyetértett az átszervezéssel és helyeselte azt. A megjelent egyéni paraszt párttagok és a kétlaki párttagok többsége passzívan fogadta a határozatot. A taggyűléseken nem szólaltak fel. Sőt a határozat az egyéni paraszt párttagok és a kétlaki párttagok jelentős részének ellenszenvét váltotta ki. Ennek munkahelyükön, egyéni beszélgetések alkalmával adtak hangot.

10 A taggyűlések beszámolói és a hozzászólások számtalan kérdést vetettek fel. A következőkben kérdéstípusonként haladva értékeljük a taggyűlések mondanivalóit. A beszámolók, de főleg a hozzászólók megállapították azt, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével a párttagság eddig nem foglalkozott eleget. Ezért a jövőben minden pártszervezetnek, minden párttagnak többet kell foglalkozni ezzel a kérdéssel.

1 x A felszólaló párttagok hangsúlyozták, hogy munkájuk akkor lesz eredményes, ha a határozatot egységesen értelmezik. Nem lehet olyan párttag, aki ne értene egyet a határozattal. Először a pártszervezetekben kell rendet teremteni, és utána mehetnek a kommunisták a parasztság közé. A pártszervezeteken belüli egységes állásfoglalás egyik alapvető feltétele volt, hogy az egyéni paraszt párttagok, akik élethivatásszerűen foglalkoztak földműveléssel maguk is belépjenek a termelőszövetkezetekbe. A tagság ezzel kapcsolatos álláspontját az egyik egri kommunista így fogalmazta meg: „Azonban a parasztok megnyeréséhez okvetlenül szükséges a kommunisták példamutatása, nem lehet úgy agitálni a szövetkezet mellett, ha mi a szövetkezeten kívül vagyunk földünkkel és egyénileg gazdálkodunk."

12 Andornaktályán az iskola igazgatója ezeket mondotta: „Meg kell állapítani, hogy itt sok a párttag és csak 6. Uo. Gubán Dezső visszaemlékezése. 7.UO. 8. Kácsor Jánosné visszaemlékezése. (Eger) 9. MSZMP HMB Arch. A bükkszentmártoni községi pártszervezet 1959. február 10-i taggyűlésének jegyzőkönyve. A Központi Bizottság 1958. decemberi határozatának ismertetése. Erről még más helységek taggyűlési jegyzőkönyveiben is található adat. 10. MSZMP HMB Arch. A Megyei Pártbizottság Párt- és Tömegszervezeti Osztályának iratai. 1. f. 9. őe. Információs jelentések. Az egri Városi Pártbizottság jelentése 1959. február 3-tól 10-ig. A mezőgazdaság szocialista átszervezése című anyagban a következő információs jelentések találhatók: Jelentés a Központi Bizottságnak 1959. február 5-én január hóról. Az egri Járási Pártbizottság jelentése 1959. február 10. - A bélapátfalvi pártalapszervezet 1959. február 9-i taggyűlésének jegyzőkönyve. (Az 1958. decemberi határozat ismertetése.) - Az ostorosi községi pártszervezet 1959. február 12-i taggyűlésének jegyzőkönyve. (Az 1958. decemberi határozat ismertetése.) 11. MSZMP HMB Arch. A felnémeti községi pártalapszervezet 1959. január 30-i taggyűlésének jegyzőkönyve. A Központi Bizottság 1958. decemberi határozatának ismertetése. (Czifra Miklós felszólalása.) — A bükkszentmártoni községi pártszervezet 1959. február 10-i taggyűlésének jegyzőkönyve. Az 1958. decemberi határozat ismertetése. (Magyar Pál felszólalása.) 12. MSZMP HMB Arch. Az egri II. pártkörzet 1959. február 12-i taggyűlésének jegyzőkönyve. Az 1958-as decemberi határozat ismertetése. (Karaszek Mihály felszólalása.) 126