Agria 21. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1985)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban II.

egy termelőszövetkezeti tag van közöttük, tehát a párttagok mutassanak példát." 13 A párttagság igen sokszínűen fogalmazta azt meg, hogy mit értenek példamutatáson. A verpelétiek így nyilatkoztak: „Az, hogy ez a munka sikerüljön, az teljesen rajtunk múlik." 14 A demjéniek ezeket mondták: „Csak akkor fogunk előrehaladni, ha kemény, szívós agitációban összefog pártszervezetünk." 1 s „Nekünk, párttagoknak agitálnunk kell a termelőszövetkezet mellett. A tényeket és a jó eredményeket ismertetni kell, hogy az egyéniek megbarátkozzanak mielőbb a szövetkezet gondolatával." 16 Az egerbaktai jegy­zőkönyvben a következőket olvashatjuk: „A kommunistáknak elsőrendű kötelessége a határozat ismertetése a tömegekkel." 17 A nagyvisnyóiak így fogalmazták meg a kommu­nisták feladatát: „A fő munkát nekünk párttagoknak kell végeznünk." 18 Az egri I. számú pártkörzet egyik kommunistája ekként summázta véleményét: „.. . úgy gondolom, hogy a párttagoknak kell példát mutatniok és elsőnek aláírni a belépési nyilatkozatot." 19 A Központi Bizottság határozatát tárgyaló taggyűléseken a felszólalók érzékeltették a parasztság korabeli hangulatát, az átszervezés várható problémáit. Az ellenforradalom utáni években, mint már ezt a korábbi fejezetekben bizonyítottuk a parasztság helyzete a jó agrárpolitika következeiében nagymértékben megjavult és a parasztság túlnyomó több­sége elégedett volt az adott helyzettel. Főleg a középparasztok nem akartak változást. Ezt a hangulatot fejezte ki az egyik demjéni párttag, amikor ezeket mondotta: „Most jól megy a helyzete a demjéni parasztoknak. Nem bánnák, ha örökké így maradna." 2 ° Az Eger környéki, az egri és a járás északi falvaiban lakó kommunisták gyakorta felvetették a kétlakiság kérdését. Elmondták, hogy a parasztság egy része az iparban dolgozik, a földet főleg az asszonyok és a családtagok művelik. Ezeken a helyeken a helyi parasztság hely­zetét tartóssá akarja tenni. Nem szándékoznak az ipart otthagyni. Ugyanis az iparból pénzt kapnak, a földjeiken pedig megtermelik az élelmet. Ez volt a helyzet Egerben, Andornaktályán, Felnémeten, Bekölcén, Szűcsön, Felsőtárkányban, Bükkszentmár­tonban, de még más községekben is. A kétlakiság akadályozó szerepét a bükkszent­mártoni pártszervezetben következőképpen fogalmazták meg: „. .. községünk területén igen nehéz gondolat ez. Sokan vannak, akik az iparban dolgoznak és inkább a földet adják le, de az ipart nem hagyják." 21 A felsőtárkányiak ezeket mondták: „. .. körül vagyunk ipari üzemekkel, ahol a lakosság pénzkeresethez jut. A parasztság egy része pedig fuvaro­zással foglalkozik, ahol mindig pénzt kap, a termelőszövetkezetben pedig egy évben csak 13. MSZMP HMB Arch. Az andornaktályai községi pártszervezet 1959. február 15-i taggyűlésének jegyzőkönyve. Az 1958. decemberi határozat ismertetése. (Korpássy György felszólalása.) Ezzel kapcsolatban még számos adatot idézhetünk. (Az egerbaktai községi pártszervezet 1959. február 44 párttaggyűlésének jegyzőkönyve. - Az egri II. körzet 1959. február 19-i taggyűlésének jegyző­könyve.) 14. MSZMP HMB Arch. A verpeléti községi pártszervezet 1959. január 31-i taggyűlésének jegyző­könyve. Az 1958. decemberi határozat ismertetése. (Huszár István felszólalása.) 15. MSZMP HMB Arch. A demjéni pártalapszervezet 1959. február 4-i párttaggyűlésének jegyző­könyve. Az 1958. decemberi határozat ismertetése. (Szuromi József felszólalása.) 16. Uo. és Siller György felszólalása. 17. MSZMP HMB Arch. Az egerbaktai községi pártszervezet 1959. február 14-i taggyűlésének jegyző­könyve. Az 1958. decemberi határozat ismertetése. (Agócs György felszólalása.) 18. MSZMP HMB Arch. A nagyvisnyói községi pártszervezet 1959. február 18-i taggyűlésének jegyző­könyve. Az 1958. decemberi határozat ismertetése. (Kiss Cs. Albert felszólalása.) 19. MSZMP HMB Arch. Az egri I. pártkörzet 1959. február 26-i taggyűlésének jegyzőkönyve. Az 1958. decemberi határozat ismertetése. (Tarján Istvánné felszólalása.) 20. MSZMP HMB Arch. A demjéni pártalapszervezet 1959. február 4-i taggyűlésének jegyzőkönyve. Az 1958. decemberi határozat ismertetése. (Szuromi József felszólalása.) 21. MSZMP HMB Arch. A bükkszentmártoni községi pártszervezet 1959. február 10-i taggyűlésének jegyzőkönyve. Az 1958. decemberi határozat ismertetése. 127

Next

/
Oldalképek
Tartalom