Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Somogyvári Ágnes: Bronzkori sírok Hatvanban

sonló módon díszített edényeket.

18 Kalicz Nándor feltételezése szerint a mykénéi eredetű díszítés az ottományi kultúrából kerül át a hatvani kultúrába.

19 Általánossá csak a hatvani kultúrát követő időszakban válik. A füzesabonyi kultúra megy aszói temetőjéből kerültek elő árkolt bütyökdíszes tálak és füles bögrék.

20 De sürün előfordulnak a kultúra más lelőhelyein is. A leletanyagban igen gyakoriak a fazekak is. Az egyik típus jellemzője az egyenes perem, enyhén gömbösödő test és a perem alatt szimmetrikusan elhelyezkedő ujjbenyomással tagolt bordadísz. Kidolgozásuk durva, más díszítés nem fordul elő rajtuk. (IV. t. 3.; VIII. t. 5.; IX. t. 3.) Igen gyakori forma a hatvani kultúrában, előkerültek képviselői többek között Hatvanban, Hatvan- Boldogon, Pilinyben.

21 A típus előzményét a nyírségi kultúrában találjuk meg Vencsellő-Kastélykertben, Tiszapalkonya—Erőműben.

22 Olyan általános formáról van szó itt, amely a hatvanival egyidős és az őt követő kultúrákban is igen gyakran feltűnik. A kisapostagi kultúrában Balatongyörökön, a vatyai kultúrában Cegléd-Öreghegyen, Királyszentistvánon a mészbetétes edények népénél, a füzesabonyi kultúrában Hernádkakon és Megyaszón.

2 3 A fazekak másik csoportját jelentik azok, melyeknek pereme enyhén kihajlik, nyakuk hengeres, vállvonaluk hangsúlyozott, testük gömbösödik, mindig két szalagfülük van, mely a perem alól indul és a nyakra támaszkodik. (II. t. 2.; III. t. 3.; VI. t. 3.; IX. t. 2.; X. t. 1.) Hasonló típusok kerültek elő a kultúra más lelőhelyein is: Boldog—Vajdaréten, Vác környékén.

24 Ez a fazéktípus a hatvani kultúra sajátja. Előzményeit nem találjuk meg a Kárpát-medencében. Analóg formái csak azokban a kultúrákban találhatók meg, amelyek valamilyen módon kapcsolatban álltak a hatvani kultúrával. A kisapostagi kultúrában fordul elő, de ismert a füzesabonyi kultúra korai, még hatvani hatásokat őrző temetőjéből, Hernádkakról is.

2 s Eredetüket Kalicz Nándor vizsgálta. A Közép-Dnyeper vidékén talál hasonló formákat, feltételezi, hogy itt lehet az eredetük. Ezeken a fazekakon már a hatvani kultúra kései időszakának díszítései is megfigyelhetők. A söprüzést felváltja az edénytestet sűrűn beborító függőleges vonalkázás. Félköríves bordákkal, árkolásokkal díszítenek. Ahol a söprüzés még megtalálható, ott is van kései időszakra utaló jegy - a söprüzés feletti rész fényezése. (V. t. 4.; IX. t. 5.) A sírokból mindössze négy tál került elő. Az egyik az ún. svédsisak forma. (V. t. 6.) Ez a táltípus a hatvani kultúra kései időszakára jellemző, azt megelőzően teljesen ismeretlen. Hasonló típusai a kultúra más lelőhelyein is előfordulnak: Tárnáméra- Uszodában, örvény—Temető-dombon.

26 Általánossá és jellemzővé a középső bronzkor időszakában válik. A mészbetétes edények népénél és a vatyai kultúrában fordul elő igen gyakran, de megtaláljuk a füzesabonyi kultúra korai temetkezéseinek mellékletei között is.

2 7 A másik két tálra jellemző az erős tölcséres ívelődésü nyak, amely éles tagolódással illeszkedik a csonkakúpos, vagy félgömbös alsó részhez. (IV. t. 2.; VII. t. 1.) Ez a két tál sem tartozik a hatvani kultúra gyakran előforduló leletei közé. Analóg tálat ismerünk még 18. Kalicz Nándor 1968. LXXXV/3.;XCIII/11.; XCV/22. 19. Kalicz Nándor 1968. 175. 20. Bóna István 1975. 169-181. 21. Kalicz Nándor 1968. XC/10.; XCIV/8.; LXXXIX/12. 22. Kalicz Nándor 1968. XV/8.; XXVII/7. 23. Torma István 1972. ЩП.Вопа István 1975. 42/6., 7.; 239/2.; 158/16.; 173/9. 24. Kalicz Nándor 1968. XCIV/10.; XCVII/6. 25. Mozsolics Amália 1942. III/29.; Abb. 2/5.;Bóna István 1975. 159/1. 26. Kalicz Nándor 1968. LXXXIII/10.; CIV/6. 21. Bóna István 1975. 231/23.; 31/5-9.; 162/4. 55