Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)
Somogyvári Ágnes: Bronzkori sírok Hatvanban
Pilinybó'l. 28 A középső bronzkor időszakában már gyakrabban fordul elő, többek között a vatyai kultúrában, vagy a Maros kultúra Deszk F. temetőjében. 2 9 A negyedik tálka omphaloszos aljával ugyancsak a kései típusokhoz tartozik. (II. t. 3.) Nem túl gyakran fordul elő. A hatvani kultúrában Mezőcsát-Laposhalomról ismerünk hasonlót. 30 Továbbélő formája került elő a füzesabonyi kultúra hernádkaki temetőjéből, ez füllel ellátott változat. 31 A hatvani típusnál is feltételezhető a fül, de rekonstruálása nehéz, mivel egyik oldala hiányos. Az előkerült bögrék azonos típushoz tartoznak. Nyakuk tölcséres, testük gömbös. Egy szalagfülük van, mely a peremből indul és a vállvonalra támaszkodik. (I. t. 4.; II. t. 1.; IV. t. 4.; V. t. 2., 5.; VIII. t. 2.) Eredetüket Kalicz Nándor vizsgálta. 32 Feltételezése szerint a zsinegdíszes kerámia kultúrájában kell keresnünk. Magyarországon legkorábbi feltűnésük a makói kultúrához köthető. A hatvani kultúra kései időszakában tömegesen jelennek meg többek között Tiszaluc-Dankadombon, Tarnaméra-Uszodában. 33 Továbbélésük nagyon gyér, egy-két hasonló típus ismert a vatyai kultúrából, ill. a füzesabonyi kultúra hernádkaki temetőjéből. 34 Egyetlen ép kétfülü edény került elő a sírleletekből. Az egyik szórványnak - a csonkokból következtethetünk erre - a két füle hiányzik. (V.t. 1.; X. t.4.) A kétfülü edény idegen a hatvani kultúrában. Déli eredetű, a Maros kultúrában fordul elő tömegesen. Díszítésük is az árkolt bütykökkel és girlandokkal a kései időszakot idézi. Kevés hasonló edény fordul elő a hatvani kultúrában. Sírokból csupán kettőt ismerünk, Örvény—Temetődombról és Tárnáméra—Uszodából. 35 A többi hasonló szórványként került elő. Mindezek a déli területekkel meglevő kereskedelmi kapcsolatot jelezhetik. Egyetlen fedő van a leletanyagban. (V. t. 3.) Ez is idegen a hatvani kultúra tárgyai között. Déli eredetű, importként kerülhetett a kultúra sírjába a kései időszakban. Tömeges elterjedéséről sem beszélhetünk, csupán néhány hasonló típust ismerünk Szihalomról és Hatvanból. 36 A hatvani kultúrától délre, a Maros kultúra sírjaiban már gyakrabban fordul elő. Az előkerült temetkezéseknél, ott, ahol az ásatást régész végezte, négy esetben szórthamvas temetkezést találunk. Az Ifjúság útja 19. sz. alól előkerült sírnál a hamvak az egyik edény belsejében voltak, tehát urnás temetkezésről beszélhetünk. Az Ifjúság útja 21. sz. háznál előkerült sírnál a hamvak a földön helyezkedtek el ugyan, de egy urna aljtöredékével leborították azt. Mivel csupán hat hitelesen feltárt sírról van szó, ezért a temetkezésekből nem vonhatók le messzemenő következtetések. Gallus Sándor 1938-ban 14 sírt tárt fel Tiszaörvény-Temetődombon. Az értékelhető sírok nagyobb része urnás temetkezés volt (7 sír). A temetőtérkép segítségével megfigyelhető az is, hogy az urnasírok viszonylag közel egymáshoz, egy sávban kerültek elő. Míg a többi sír sokkal szórtabban helyezkedett el. A leletanyag egységes volt mindkét sírtípusnál: a hatvani kultúra kései időszakának jellegzetes tárgyai kerültek elő. Mindez azt jelzi, hogy nem lehet kronológiai alapon különbséget tenni a két temetkezési szokás között. 28. Kalicz Nándor 1968. XC/2. 29. Bóna István 1975. 24/6.; 54/3.; 83/7., 19. 30. Kalicz Nándor 1968. LXVI/1. 31. Bóna István 1975. 157/11. 32. Kalicz Nándor 1968. 168. 33. Kalicz Nándor 1968. LXXXII/9., 6. 34. Bóna István 1975. 20/5., 158/20. 35. Kalicz Nándor 1968. IXXXV/1.; CVI/5-6. 36. Kalicz Nándor 1968. LXXV/10.; XCI/1. 56
