Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Cs. Schwalm Edit: A gabonaneműek szerepe az Alsó-Garam mente népi táplálkozásában

Függelék 1. A kenyérsütésnél használt eszközök Gyűjtőterületem minden falujában felmértem az eszközanyagot, rajzot vagy fényképet készítettem a tárgyakról, melyek többségükben egységes képet adnak. Egy-egy általános típust írok le minden eszköznél, s megadom az előforduló lehetséges méreteket is. 1. Teknyő, dagasztóteknyő: általában nyárfából vájták. Két formája is ismert: egyiknek négy fogója, füle van (1. ábra), a másiknak egyenes a széle. H.: 140-160 cm, Sz.: 50-60 cm. 2. Teknyőláb: négy keményfából faragott lábra a dagasztóteknő méretének megfelelő félköríves teknőtartót csapoltak. Minden faluban el tudták készíteni. M.: 80 cm, Sz: 50-60 cm, H.: 140-160 cm. (2. kép). 3. Szita, szőrszita, drótszita: fenyő kérgű, alja sűrű szövésű drót vagy lószőr. Szlovák árusoktól vették vásárban. Mérete különböző. Átmérője: 40—25 cm. (3. kép). 4. Tótfazék: kívül mázatlan, belül mázas egyfülű cserépedény. Vándorló, házaló fazekasoktól vagy vásárban szerezték be. Mérete változó. M.: 22—29 cm. Szájátmérő: 14—17 cm, talpátmérő: 1012 cm. (4-5. kép). 5. Verembe járó vagy verembe járó szakajtó: zsúpszalmából font, kétfülű kas. Újabban kétfülű, zománcos tálat neveznek verembe járónak. A zsúpból font szakajtókat mindegyik faluban, helyben készítették:. M.: 35—45 cm. (6. kép). 6. Kovásztevő kanál vagy kovászkeverő lapocka: keményfából készült, hosszú nyelű, szögletes lapos fejű fakanál. H.: 65 cm, Sz.: 6 cm. (7. kép). 7. Fakanál: a főzéshez használt, fakanaluknál hosszabb nyelű, a kovásztevéshez. H.: 35-45 cm. (8. kép). 8. Tollseprű: 4-5 db libatollat (a liba szárnytolla) kis csokorba kötötték össze. (9. kép). 9. Teknyőkaparó: trapéz alakú, kovácsolt vas, nyéllel ellátva. Nyele: 11 cm. Feje: 7X5 cm. (10. kép). 10. Keresztfa vagy kovászfa: két formája ismert, a) kis létra formájú, puhafából készül (11. kép). H.: 70 cm, Sz.: 30 cm. b) két vagy három felé ágazó, természetes faág (12., 13. kép). H.: 70-75 cm, Sz.: 30-40 cm. 11. Pemetelő: 180-200 cm-es általában akácfa rúdra kötött kukorica sustya (a csövet borító levélcsokor) (14. kép). 12. Piszkafa: kb. 170 cm hosszú, vastagabb faág. Néha vasat erősítenek a végére (15. kép). 13. Sütőlapát: a nyelével egy fából faragott, téglalap alakú nyél felől lekerekített fejjel. Nyele: 150 cm, feje: 34X37 cm. (16. kép). 14. Szenvonó vagy tűzhúzó: trapéz vagy félkör alakú keményfa lap, nyéllel ellátva. Feje: 23 — 26 cmX 14-16 cm. Nyele: kb. 200 cm hosszú faág (17-18. kép). 15. Szakajtókosár: anyaga, formája az évtizedek során változott. A legrégibb típust zsúpszalmából fonták. Készülhetett tetővel és anélkül. (19—20. kép). A hántolatlan fűzfavesszőből font, kétfülű kosár újabb készítésű. (23. ábra). A hántolt fűzfavesszőből, fehérvesszőből font kosarakat gyakran érdekes fonású peremmel díszítették. (21-22. kép). A kosarak magassága 24—34 cm, átmérője 28— 38 cm között változott. Minden faluban készítettek kosarat. 16. Kenyérkas: anyaga és formája évtizedek során változott. A korábbi típus zsúpszalmából készült, oldalán ritka fonású dísszel. (24. kép). Átmérője: 70 cm. M.: 20 cm. A hántolt fűzfavesszőből, fehérvesszőből font újabb forma. Átmérője: 75 cm, M.: 18 cm. (25. kép). 17. Élesztőkas vagy élesztő szárító: hántolatlan fűzfavesszőből fonják, helyben. Átmérője: 80 cm, M.: 10 cm. (26. kép). 18. Kenyérláda: fenyőfából készült asztalos munka, felnyitható tetővel. 19. Mosószék: keményfából készült csapolt lábakkal. Minden faluban otthon, általában el tudták készíteni. H.: 100 cm, M.: 80 cm. (31. kép). 20. Kenyérpóc» kenyérrács: létraszerű, keményfából készített polc. Kötéllel vagy lánccal erősítették a gerendához a kamrában. H.: 140-180 cm, Sz.: 100-120 cm. (32. kép). 21. Teknyőabrosz vagy kovászabrosz vagy teknyőruha: két nyüsttel szőtt tiszta kender vagy pamutos vászonból készítették maguk az asszonyok. Két szélt varrtak össze. Díszítése a két végén egyszerű szövött vagy szedettes csík, esetleg keresztszemes varrott mintasor, általában piros színnel. IL: 180 cm, Sz.:120cm. 22. Szakajtóruha vagy szakajtókendő: két nyüsttel szőtt tiszta kender vagy pamutos vászonból készült téglalap alakú kendő. Díszítése a két végén egyszerű piros csík vagy szedett minta, ill. keresztszemes hímzés. Készítője gyakran a kendő egyik sarkába hímezte nevének kezdőbetűit. (33—36. kép). Köbölkút kivételével mindegyik faluban szőttek otthon az asszonyok. Kisújfaluban, Bucson, Kernenden, Kőhídgyarmaton és Muzslán takácsok is dolgoztak. A köbölkútiak náluk rendelték meg a vászonneműt. 255