Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Cs. Schwalm Edit: A gabonaneműek szerepe az Alsó-Garam mente népi táplálkozásában

Az első öt faluban ismert a poceta vagy poszeta kifejezés a gyermekágyasnak hordott ebéd ill. keresztelő kapcsán. Háromszor visznek a komaasszonyok a gyerekágyasnak ebédet, amely ételek között a komaasszonykalács is szerepel. A lakodalmi kalácsok között a kúcsos mellett egy nagyméretű, legtöbbször rudakra helyezett, különbözőképpen díszített fonottkalácsot is készítenek, aminek menyasszonykalács a neve, és kontyolás után osztja szét a menyasszony a vendégeknek. Halotti tort a mai napig is tartanak, ahol a fonottkalács elmaradhatatlan. Az utóbbi három faluban nem ismerik a poceta kifejezést. Csak kétszer visznek a gyerekágyasnak ebédet, az ételek között komaasszonyrétes is szerepel. Nagyméretű, fonott menyasszonykalácsot nem készítenek, helyette egy nagyobb méretű, cifra kúcsost oszt szét a menyasszony kontyolás után. A halotti tort szintén nem ismerik, csak a sírásókat kínálják meg pogácsával. A közvetlenül a Garam mellett fekvő falvak a fenti szokásaik alapján a palóc területek felé mutatnak kapcsolatot. A nagyméretű, rudakra helyezett meny asszonykalács pedig a szomszédos szlovák falvakban is ismert, hasonlóan a gyerekágyas asszonynak hordott ételek köréből a pampuska és a rétes.

8

' A lakodalmi szokások észak-magyarországi változatait és szlovák kapcsolatait Cs. Schwalm Edit dolgozta fel. A karácsonyi asztal gazdag ételsora szintén a palóc szokások felé mutat, hasonlóan a mus tározóknak készített pásztor cipó vagy kalács is. A karácsonyi vacsora magyar és szlovák szokásainak hasonlóságára és különbségeire Manga János hívta fel a figyelmet.

82 A karácsonyi cipó, ill. kultikus céllal sütött kenyér kelet-szlovákiai elterjedését és keleteurópai párhuzamait M. Markuk mutatja be. A lakodalmi ételek között felbukkanó lepénykenyér, a vastag laska csak egy faluban ismert, máshol nem találtam nyomára. A nagyböjtben készített biracs vagy kötis a magyar nyelvterületeken kívül Nyitrában és a Duna mentén is ismert.

83 A szertartásos ételek között szereplő öntött tészták (laska, guba, pompös stb.) szlovákiai elterjedéséről M. Markid közöl áttekintő anyagot.

84 Az ünnepi kalácsok fonásának nagyszámú variációja azok jelentőségét bizonyítja. 81. Václávik, Antonin 1959. 227-228. 477. Borovszkv Samu (szerk.) Hont vármegye 131. Cs. Schwalm Edit. 1981. 350-373. 82. Manga János 1948. 94-102. valamint Cs. Pócs Éva 1965. 109-110. Markul Michal 1972. 73-103. 83. Dömötör Sándor 1960. 45-58. Václávik, Anton 1925. 92. Holuby, Jozef Ludovit 1958. 161-162. 84. Markul Michal 1969. 493-549. 254