Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Cs. Schwalm Edit: A gabonaneműek szerepe az Alsó-Garam mente népi táplálkozásában

Alkalmi táplálkozás E téma számbavételekor figyelmet fordítottam az alkalmi, ünnepi táplálkozás területén a különböző kalácstípusok és egy-egy alkalomhoz speciálisan kapcsolódó tésztaféleségek vizsgálatára. Ebből a szempontból tekintem át az életkorhoz kapcsolódó szokásokat, valamint a jeles napok azon csoportját, amelyekhez alkalmi készítésű kalács, kenyér, vagy egyéb speciális tésztafajta kapcsolódik. Az életkorhoz kapcsolódó szokások Ételhordás a gyermekágyas asszonynak. Keresztelő. Vendégség. Kisújfalu kivételével mindegyik faluban egy pár keresztszülőt hívtak a gyerekhez. A házaspár minden gyermekének ők lettek a keresztszülei. Általában az asszony barátnőjét, a férj barátját hívták komának. Ugyanők lettek a bérmakeresztszülők is. Rokont (testvért) keresztszülőnek hívni újabb szokás. Kisújfaluban 4—6 keresztszülőpárja, újabban már 12 is van a gyereknek.

5 3 A gyerekágy ideje alatt a komaasszonyok és a rokonok felváltva hordtak ebédet a gyerekágyas asszonynak. A születés után 2—3 nappal, de legkésőbb egy héttel megkeresztelték a kisgyermeket. Későbbi keresztelő (3—8 hét) újabban jött divatba. A századforduló idején a keresztelő után kezdték az ételhordást, most a keresztelő előtt. Az ételhordás napjának és az ételek sorának, mennyiségének általában meghatározott rendje van. Bényben és Páldon a komaasszony háromszor visz ennivalót, általában nem egymás utáni napon, hanem 2—3 naponként, ,,hogy tovább tartson, hosszabbnak tűnjön az idő". Tyúkhúslevest, becsináltat (tyúk tejfölösen, híg rántással), fonott kalácsot, a komaasszonykalácsot, két rétest, valamint pálinkát és bort vittek az első nap. Második és harmadik napon gazdag helyen ismét ezeket az ételeket vitték, a szegényebbek már csak rántott levest és túrós kalácsot. Kőhídgyarmaton, Kernenden és Kisgyarmaton szintén háromszor ment a keresztszülő: minden harmadik nap, vagy egy héten háromszor. Először kolbászos rántott levest és palacinkát

5 4 vagy pampuskát

55 illetve farsangot,

5 6 a többi napon tyúkhúslevest, farsangot, rétest és fonottkalácsot. Muzslán, Köbölkúton és Kisújfaluban csak kétszer vittek a komaasszonynak ebédet. Muzslán és Köbölkúton húslevest, tejbekását (rizsből) és komaasszonyrétest

5 7 (egy túrós, egy mákos) adtak. Az eddig felsorolt falvakban a többi rokon egyszer vitt ételt, de nem volt megszabva, hogy mit. Kisújfaluban a keresztelő után kezdték el hordozni az ebédet. A keresztszülők megbeszélték, beosztották egymás közt, hogy ki, mikor vigyen. Először tyúkhúslevest és \akartos káposztát (töltöttkáposzta), valamint komaasszony rét est (egy túróst, egy mákost, egy darást), másodszor aszaltszilvalevest kolbásszal és patkónak megcsavart vastagkalácsot (egy dióst, egy mákosat) vittek. 53. Gyűjtőterületem egyetlen református faluja. 54. Palacinka: palacsinta. Higra kavart, zsírban sütött tészta. 55. Pampuska: pompös, siska; fánk. Lágyra kavart, kelesztett tészta, zsírban kisütve. 56. Farsang: tejfellel, tojással gyúrt, zsírban sütött tészta. 57. Komaasszony rétes: csigaformára összetekerve sütött rétes. 245