Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)
Cs. Schwalm Edit: A gabonaneműek szerepe az Alsó-Garam mente népi táplálkozásában
A fentiek közül három tésztafélét emelünk ki, mindhárom elmaradhatatlan tartozéka a hordott ételeknek. Komaasszony kalács: egyéb alkalomra, ünnepre is megsütött, három ágból font kelesztett pusztakalács, a negyedik ággal körbefogva. Az alkalom, a készítő személye és akinek készítette határozza meg a nevét. Vastagkalács: kelesztett tészta, elnyújtva, diós vagy mákos töltelékkel összecsavarva, patkó alakba meghajtva. Az 1920-as években kezdték el készíteni és a gyerekágyas asszonynak hordani. Most már más ünnepre is megsütik. Komaasszony rét es: itt már nemcsak az alkalom és a készítő személye a meghatározó. Formája is megkülönbözteti az egyéb ünnepre sütött rétestől: kerek, csiga formára össztekerték. Más alkalomkor csak hosszú rúd formában hagyták. Rétestálra rakva, kendőbe kötve vitték. Az ételt komakosárba (Kisgyarmat), komakasba, komaasszonykosárba* 8, téve vitték, s komaasszonykendővel terítették le. A komakosárnak több formája ismeretes: fehér vesszőből font, ovális, szögletes, vagy fedeles egyfülü kosár, mérete, díszítése változó. (27., 28., 29., 30., 37., 38., 39. ábra) Más alkalomra nem használták. Akinek nem volt, kölcsön kért. A rétes kivételével mindent ebbe raktak. Ha módos volt a keresztszülő, s ki akart tenni magáért, annyi ételt vitt, hogy segítséget kért hozzá. (Megnézték az utcán, hogy ki, mennyit visz!) A gyerekágyas asszonynak hordott ebéd vizsgálata közben még egy probléma merült fel: egy kifejezés többféle jelentése. Köbölkúton, Kisújfaluban, Muzslán azt mondják, baba látóba mennek. A többi faluban az ebédhordás időszakát, illetve a hordott ételeket pocetának, poszetának 59 nevezik. Ez a terminológia több jelentést is takar emellett. Jelenti: A keresztelő napján adott vendégséget (Kőhídgyarmat, Bény, Páld, Kernend). A keresztelő után egy héttel tartott vendégséget (Kisgyarmat, Kőhídgyarmat, Bény 60 ). A fiatalasszony templomi beavatása napján tartott vendégséget (Páld, Kisgyarmat). A fiatalasszony beavatása után egy héttel tartott vendégséget (Bény, Kisgyarmat). A vőlegényes háznál esküvő után egy héttel tartott vendégséget (Bény, Szőgyén, Kisgyarmat). Tehát a terminológia mindig valamilyen vendégséget takar, a gyermekágy ideje alatt a gyermekágyas asszony meglátogatását és a hozzá vendégségbe menők által hordott ételeket is. Másik formájában a keresztelőkor, ill. beavatáskor vagy annak környékén adott vendégséget jelenti. 6 1 Ez utóbbit mindig annál a háznál tartották, ahol az újszülött volt, a meghívottak száma, a készített ételek mennyisége, fajtája valamint a készítő személyek változók. Bármelyik napon tartották is a pocetát, általában az újszülött nagyszülei készítették el az ételt: kávét, fánkot, 62 (pampuska vagy pompös) farsangot, és fonottkalácsot, vala58. Komakosár, komakas, komaasszonykosár: vesszőből font, változó formájú, egyfülű kosár. Gyerekágyas asszonynak viszik benne az ételt. 59. Nóvák József 1913. 45. 60. Borovszky Samu (szerk.). Esztergom vármegye én. 85. lap. 61. A poszeta, poceta szinte valamennyi általunk leírt jelentését lásd: paszita címszó alatt: Czuczor Gergely-Fogarassy János 1870. V. 101-102. Szintén itt találjuk a pusztrik terminológiát is, melyhez hasonló Heves, Nógrád és Borsod megye területén a proszlik, poszrik jelentése mindig valamilyen vendégség. Szinnyei József 1897—1901. II. 199. Nógrád és Gömör megyéből keresztelő jelentéssel. 62. A pampuska és rétes mint keresztelői sütemény és mint gyermekágyasnak hordott tészta, megtalálható ezenkívül az egész palóc területen és Szlovákia területén. Václávik, Anton 1925. 223. Borovszky Samu (szerk.). Hont vármegye é. n. 131. Palóc Kutatás Módszertani Közlemények IV. Felderítő kérdőív. 47. kérdésére beérkezett válaszok. 246
