Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban az 1940-es évek végétől 1958 decemberéig

1949 folyamán a járásban a következő helyeken jöttek létre termelőszövetkezeti csoportok: „ , . Termelőszövetkezet T

, Helység Típusa 3 6 neve Andornaktálya Petőfi I. Demjén December 21. III. Eger Dózsa III. Balázs Ignác III. Nagy József III. Egerszalók Vörös Csillag III. Egerszólát Haladás III. Felnémet Petőfi III. Noszvaj Új Élet III. No vaj Egyetértés III. Verpelét Dózsa III.

21 Tehát 1949 folyamán 11 termelőszövetkezeti csoport jött létre. Az egri Dózsa csoport, amelyet az EPOSZ-ifjak hoztak létre engedély nélkül működött (vad csoport volt), s még az év folyamán beolvadt a Nagy József termelőszövetkezeti csoportba. Forrásaink szerint az egri Balázs Ignác, a felnémeti Petőfi és a verpeléti Dózsa termelőszövetkezeti csoport a földművesszövetkezetből nőtt ki. Az egri Balázs Ignác és a felnémeti termelőszövetkezeti csoport földbérlő csoportból, a verpeléti Dózsa pedig földbérlő szövetkezetből alakult. A többi termelőszövetkezeti csoport már a földművesszövetkezeteken kívül jött létre 1949-ben és a későbbi években is. Az első termelőszövetkezeti csoportok agrárproletárokból, földhözjuttatottakból, szegény és kisparasztokból alakultak. Kevés volt a saját bevitt föld, s nagyobb az állami tartalék terület. Gazdasági felszerelésük, állatállományuk minimális volt. Az első termelőszövetkezetek közül néhány helyzetét rövid leírásban szemléltetjük. Az egri Balázs Ignác termelőszövetkezet haszonbérelt földön alakult. A csoport tagjai teljesen nincstelenek voltak. Élő és holt felszerelést nem vittek be.

22 Azegerszalóki Vörös Csillagnak indulásakor 61 tagja volt, 90%-ban agrárproletár. 306 hold szántóföldjükből csak 64 hold volt a sajátjuk.

23 A noszvaji Új Élet 28 taggal indult. A tagok 20 hold szántóföldet vittek be, s ezenkívül 63 hold állami tartalékföldet kaptak meg. Ekkor még egyetlen állatuk, szerszámuk és kocsijuk sem volt.

2 4 Az 1950-es évek elejétől 1953 júniusáig a járás termelőszövetkezeti mozgalmának alakulása is hű tükörképe a Magyar Dolgozók Pártja korabeli agrárpolitikájának. Közismert, hogy az akkori pártvezetés az első 5 éves terv időszakában meg akarta valósítani a szocializmus alapjainak lerakását az egész népgazdaságban, tehát a mezőgazdaságban is. 21. MSZMP HMB Arch. A termelőszövetkezetek felülvizsgálása központi előírásra. 1949. június — 1950. június— 1950. jan. 11. Egri járás. 22. Uo. A Balázs Ignác Termelőszövetkezet felülvizsgálati jegyzőkönyve. 1949. dec. 19. 23. HmL. Az egri Járási Tanács Végrehajtóbizottságának 1959. jún. 17-i jegyzőkönyve. Beszámoló az egri Vörös Csillag Termelőszövetkezet munkájáról. 24. HmL. Noszvaj. Az 1959. szeptember 14-i tanácsülés jegyzőkönyve. Az Új Élet termelőszövetkezet elnökének beszámolója a végzett munkáról, az eredmények és hiányosságok ismertetése, tagtoborzás. 171