Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban az 1940-es évek végétől 1958 decemberéig

Ez irreális program volt. A mezőgazdaságban a szocialista szektor túlsúlyát az ötvenes évek elejének történelmi körülményei között ilyen rövid idő alatt nem lehetett megvalósítani. Ennek ekkor mind technikai, pénzügyi, mind politikai feltételei hiányoztak. Ez a cél eleve magában foglalta az erőszak alkalmazását és az önkényeskedést. A pártvezetés előtt az a cél lebegett, hogy minél előbb megvalósítsák a mezőgazdaság szocialista átalakítását, és annak fejlesztését legnagyobb részt csak ezt követő feladatnak tekintették. A két célkitűzés együttes megvalósítására nem törekedtek. Az akkori vezetés a mezőgazdaság fejlesztését egyoldalúan a társadalmi viszonyok oldaláról képzelte megoldhatónak, s a termelőerők oldaláról ezt kellően nem alapozta meg. A központi szervek az első ötéves terv nyilvánosságra nem hozott tervszámai alapján éves átszervezési terveket készítettek, ezeket lebontották megyékre, a megyék pedig járásokra és községekre.

25 A tárgyalt időszakban az egri járásban is jellemző, hogy az átszervezési tervek elkészítésekor nem vizsgálták meg a gazdasági és a politikai feltételeket, s csak a szervezés várható számszerű eredményei lebegtek a vezetés szeme előtt. Jellemző volt az átszervezési kampányok gyakori meghirdetése. Ezek megindítása összefüggésben volt a párt egy-egy határozatával, vagy a pártélet fontos eseményeivel (pl. kongresszus). 1950—1953 júniusa között 1950 őszén, 1951 tavaszán és őszén voltak nagyobb megyei és járási termelőszövetkezet szervezési kampányok. A nagy kampányoktól függetlenül 19501953 júniusa között az átszervezés a késő tavaszi és a nyári hónapok kivételével állandóan napirenden volt. A járási párt-végrehajtóbizottsági, a városi párt-végrehajtóbizottsági, községi tanácsok végrehajtóbizottsági ülésein szinte hetenként tárgyalták a termelőszövetkezeti kérdést, s hoztak határozatot előkészítő bizottságok és termelőszövetkezetek létrehozására. E határozatokban azonban seholsem találhatunk utalást az átszervezés feltételeire. A számszerüség hajszolása volt a jellemző.

26 A korabeli szemléletet jól tükrözik a szervezés eredményei is. Az 1952. december 31-i helyzetnek megfelelően a járás falvaiban és Eger városában 26 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 4 első típusú termelőszövetkezeti csoport működött. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 6577 hold összterületen gazdálkodtak, 904 tagjuk volt és 723 családot tömörítettek. A mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjainak túlnyomó többsége nincstelen, szegény- és kisparaszt volt. A hét holdon felüli területtel rendelkező család, tehát középparaszt, mindössze 197 volt a termelőszövetkezetekben. Az adatfelvétel időpontjában az egri szövetkezetekben egyetlen középparaszt család sem volt.

2 7 A Magyar Dolgozók Pártja 1953 június végi ülésének időszakából nem sikerült összefoglaló adatot találnunk a termelőszövetkezeti mozgalom állásáról, ezért 1953. szept. 1-i állapotnak megfelelő adatokat hozunk. Ekkor a járásban 31 csoport volt. Ebből 26 III. típusú, 5 pedig I. típusú volt.

28 Mivel 1953 június végétől szept. l-ig nem is oszlott fel és nem is alakult csoport a járásban, ezért adatunk az 1953 június végi helyzetet is tükrözi. 1953 júniusa után a magyar mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom súlyos törést szenvedett. Megindult annak bomlási folyamata. Ez döntő mértékben a korábbi szektás agrárpolitika súlyos torzulásainak reakciója volt. Szerepe volt benne a kormány25. Rerend T. Iván 1964. 44, 97, 102. 26. Megállapításaink a korabeli források tanulmányozásán alapulnak. Ezek részletes felsorolásától eltekintünk. 27. Heves megye fontosabb statisztikai adatai, 1956. Eger. 1957. 144-145. 1. 28. HmL. A Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága 1953. szeptember 1-i ülésének jegyzó'könyve. Munkaterv a termeló'szövetkezetek és a tcrmeló'szövetkezeti csoportok megszilárdításához. 172