Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban az 1940-es évek végétől 1958 decemberéig

//. Kísérletek a mezőgazdaság szocialista átszervezésére az 1956-os ellenforradalom előtt A szocialista termelőszövetkezeti mozgalom kibontakoztatása szükségszerű mozzanata valamennyi szocialista forradalomnak. A termelőszövetkezetek uralkodóvá válása a mezőgazdaságban elengedhetetlen feltétele a társadalom szocialista átalakításának. Hazánkban a szocialista termelőszövetkezetek megalakítása 1948 őszén kezdődött el.

1 6 A párt eredeti elképzelése az volt, hogy a szocialista mezőgazdaság döntő mértékben az általános falusi szövetkezetekké szervezett földművesszövetkezetekből nőjön ki. Ez a koncepció fogalmazódott meg a Magyar Dolgozók Pártjának 1948 júliusi Országos Szövetkezeti Konferenciáján. A párt az általános falusi szövetkezeteken belül a beszerző és értékesítő tevékenység hathatós támogatása mellett a szövetkezeti termelést kívánta egyre inkább előtérbe helyezni. A szövetkezeti termelésnek egyenlőre a legegyszerűbb formáit kívánta fokozatosan elterjeszteni, s úgy gondolta, hogy a termelés szövetkezeti fejlődése általában ezeken keresztül jut majd el a magasabb formákhoz. Magasabb típusú termelőszövetkezeteket tömegesebben egyenlőre a mezőgazdasági munkások és kisbérlők számára akart létesíteni bérlőszövetkezetek formájában.

17 E felfogás jegyében indult el 1948 őszén az egri járásban is a földművesszövetkezetek keretében földbérlő csoportok és földbérlő szövetkezetek szervezése. 1948 októberében Balatonban, Demjénben, Egerben, Felnémeten és Verpeléten már működött földbérlő szövetkezet.

18 Az év őszétől a források több földbérlő csoport megalakulásáról is hírt adnak ( Andornaktálya, Balaton, Bükkszentmárton, Maklár, Nagytálya).

1 9 A felső pártvezetés azonban 1948 végétől feladta korábbi helyes koncepcióját. Az új a gyakorlatban hibásnak bizonyult - koncepció fontosabb elemei a következők voltak: a mezőgazdaságot történelmileg rövid idő alatt kell átszervezni, a szövetkezetek szervezésekor a kolhoz típusú gazdaságok létrehozására kell törekedni, alacsonyabb fokú társulások csak másodsorban alakítandók, az átmenet megkönnyítésére rövid idő távra; az állami szerveknek - a bankrendszer, a begyűjtési szervek, a gépállomási hálózat közreműködésével - irányító szerepet kell játszania a szövetkezetek felett; mezőgazdasági nagygépeket csak gépállomások és állami gazdaságok szerezhetnek be, a feldolgozó tevékenység az élelmiszeripar feladata lesz stb. Ezek a változások 1949-től módosították a földművesszövetkezetek tevékenységi körét. Ennek következtében a földművesszövetkezetek tevékenységi köre leszűkült, s a termelőszövetkezetek lényegében a földművesszövetkezeteken kívül jöttek létre.

2 ° E felfogásváltozás a járás termelőszövetkezeti mozgalmának alakulását is alapjaiban befolyásolta. Pedig a járásban is megvolt a lehetőség arra. hogy a termelőszövetkezetek a földművesszövetkezetekből nőjenek ki. Ez a folyamat csak elindult, de rövidesen elakadt. 16. Simon Péter 1971. 81. 17. Simon Péter 1969. 103-107. 18. MSZMP HMB 26. f. II. fcs. 277. ó'e. Termelőszövetkezeti társulások. (1948. szeptember 4.-1951. június 18.) A Földmunkások és Kisbirtokosok Szövetsége Heves megyei Titkárságának jelentése. 1948. október 15. - A földmú'vesszövetkezetekén belül alakult földbérlő csoportok. 19. Uo. és HmL. Heves megyei Földhivatal Földbérlő Fellebbezési Bizottsága iratai. 1948. 20. Simon Péter 1969. 103-107. 170