Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Dr. Matuz Edit: Felsőtárkány–Várhegy neolitikus telepe

zián I. tárta fel 1950-ben, az ennek alapján elkülönített leletegyüttes a szilmegi csoport.

16 A bükki lelőhelyek katalógusában KorekJ. és PatayP. különböző jegyeket (pl. belülről kinyomott hólyagos dudor) szilmegi hatásnak tulajdonított.

1 7 Korek J. feltételezte, hogy a Polgár környéki lelőhelyeken kívül Szolnok körzetében is elterjedt ez a típusú leletanyag.

18 A csoport kronológiai helyzetének, kapcsolatainak, edény- és díszítménytípusainak első részletesebb elemzését B. Kutzián I. tette közzé.

1 9 Több, a korszakkal foglalkozó tanulmány érintette egyes problémáit.

20 Kalicz N. és Makkay J. nagy monográfiája foglalta össze legteljesebben a csoport anyagát.

2 J Az újabb publikációkban egyre inkább megkérdőjelezik fő jellemzőit, bebizonyítvány egyes díszítménytípusok (belülről kinyomott hólyagos dudor, tagolt bordadísz stb.) más középső neolitikus csoportokban való nagy mennyiségű előfordulását.

22 Jelen tanulmány célja a felsőtárkányi neolitikus leletek szilmegi csoporthoz kötése mellett e csoport díszítőelemeinek és a korabeli környező régészeti kultúrákkal (szakáiháti kultúra, bükki kultúra, tiszadobi csoport, esztári csoport) való kapcsolatának vizsgálata. Az ásatások leletanyagát áttekintve megállapítható, hogy egész edény a felsőtárkányi leletegyüttesből nem került elő, ami a kis anyagmennyiséggel és a feltárt felületek egymástól viszonylag távol eső voltával magyarázható. így a formákra csak a töredékekből lehet következtetni. A neolitikum során általánosan használt a kisméretű edény (V. tábla 27.). A szilmegi csoport hagyatékában találjuk meg a félgömbös csészék és tálak különböző variánsait. Hasonlók vannak a felsőtárkányi anyagban (IX. tábla 4; X. tábla 20-22; XVI. tábla 4, 7.). Lelőhelyünkön megtalálhatók az enyhén tölcséres, ívelt nyakú, vállán fület, bütyökfogót hordozó korsók töredékei (III. tábla 11; VI. tábla 1, 5; IX. tábla 9.), valamint a nagyméretű tárolóedények, hombárok ujjbenyomással tagolt bordadísszel, belülről kinyomott hólyagos dudorral, fogófülekkel díszített darabjai (I. tábla 12; II. tábla 17; VII. tábla 5; IX. tábla 10, 11; XVI. tábla 9, 10; XVII. tábla 2.), amelyek szintén a szilmegi csoport jellemzői.

2 3 A felsőtárkányi széles, magas csőtalpas tálak, vagy kelyhek töredékei (VIII. tábla 1, 3; XVII. tábla 1.) a tiszadobi anyagban meglevő csőtalpas edényekre emlékeztetnek.

24 A karakterisztikusnak tartott szilmegi díszítőelemek mind megvannak Felsőtárkányon. A díszítésmódokon belül a csoport legfőbb jellemzője a bekarcolt vonaldísz hiánya, a bemélyített és plasztikus díszek nagy száma. Ezek közül a pont- és esőcsepp alakú beszurkálás motívuma nem jellemző a környező csoportokra, ez mindenképpen szilmegi elkülönítő jegy. Esőcsepp formájú beszurkálás (III. tábla 1-5; V. tábla 9-12; X. tábla 1-7; XI. tábla 1 ; XV. tábla 7.), párhuzamosan benyomkodott pontsorok (I. tábla 1,3; II. tábla 7, 9, 12; V. tábla 6; XII. tábla 1-3; XIII. tábla 4.), a perem benyomott pontokkal díszítve (I. táblai; XII. tábla 1,3.), összeérő esőcsepp alakú beszurkálás (I. tábla 6; XV. tábla 6.), plasztikus lécek, bordák benyomkodott pontsorokkal díszítve (III. tábla 5; VII. tábla 3,4; X. tábla 6.), két bekarcolt vonal között benyomkodott pöttyök (V. tábla 13, XV. tábla 11.), pontsorminta (X. tábla 19.) fordul elő anyagukban. 16. B. Kutzián Ida 1955. 79.; B. Kutzián Ida 1963. 370., 410., 521. 17. Korek Jozsef-Patay Pál 1958. 18. Korek József 1960. 45-46. 19. B. Kutzián Ida 1966. 260-261., 3. t. 1-14., 16., 17. 20. Kalicz Nándor -Makkay János 1966. 44.; Korek József 1979-80. 39. 21. Kalicz Nándor -Makkay János 1977. 22. Makkay János 1980. 43.;Szénászky Júlia 1981. 46-47.; Goldman György 1981. 37-38. 23. Kalicz Шпаот-Маккау János: 1977. 50., 110. t. 16., 17., 18., 115. t. 14., 15., 118. t. 4-7. stb. 24. Kalicz Nándoi-Makkay János 1977. 66. t. 10., 71. t. 3., 79. t. 6. (Tiszavasvári-Paptelekhát), 93. t. 20., 21. (Újtikos-Tikosdomb). 16