Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Dr. Matuz Edit: Felsőtárkány–Várhegy neolitikus telepe

Analógiái Eger-Kisegedről, Bükkaranyos-Földvárról és Folyás—Szilmegről ismertek. A publikált leletek alapján a zalkod—csenkei anyagból hiányzik ez a díszítési mód. A felsőtárkányi leletek között meglevő peremcsipkézéssel, perem alatti függőleges rovátkolással díszített darabok (II. tábla 1,8; III. tábla 15; V. tábla 14-17, 22; VI. tábla 13; IX. tábla 1; X. tábla 18, 20-22; XI. tábla 4; XII. tábla 2, 14; XIII. tábla 6,9; XV. tábla 10; XVI. tábla 1, 4, 6, 7.) pontos megfelelői az eger-kisegedi és a bükkaranyos-földvári anyagból ismertek.

26 Ez a díszítési mód kisebb számban megtalálható a szakáiháti csoport lelőhelyein is.

2 7 A plasztikus díszek közül az ujjbenyomással tagolt plasztikus borda, a belülről kinyomott hólyagos dudor és a könyökfül több középső neolitikus csoport hagyatékából ismert. Az ujjbenyomással tagolt plasztikus bordák, lécek nagyon gyakoriak a felsőtárkányi leletek között (I. tábla 5; III. tábla 10, 12-14; IV. tábla 2, 6, 7, 10, 12; VI. tábla 16; VII. tábla 1, 3-5; VIII. tábla 5-8; IX. tábla 10, 11; XI. tábla 5, 12; XII. tábla 13; XIII. tábla 3; XVII. tábla 2.), bevagdalással tagolt bordák (VI. tábla 9, 10; VII. tábla 2.), beszurkált pontokkal díszítettek is előfordulnak (VII. tábla 3,4.). Analógiáit megtaláljuk az egér—kisegedi, a bükkaranyos—földvári, a zalkod—csenkei és a folyás—szilmegi leletek között.

2 8 Gyakori ez a díszítési mód a szakáiháti csoportnál is, megvan már a csoport korai szakaszában, a klasszikus szakaszt képviselő Battonya—Gödrösökben pedig nagy menynyiségben fordul elő.

29 Hasonló a helyzet a sokáig domináns szilmegi jellemzőnek tartott belülről kinyomott hólyagos dudor esetében. Leletanyagunk szép példányainak (I. tábla 12; II. tábla 17; III. tábla 17; IV. tábla 3; VI. tábla 15; XVI. tábla 9, 10.) pontos megfelelői többek között a zalkod-csenkei, a bükkaranyos—földvári és az egér—kisegedi szilmegi anyagból ismertek.

30 Goldman Gy. és Szénászky J. kutatásai szerint ez a díszítésmód olyan nagy mennyiségben van meg a battonyai szakáiháti kultürás lelőhelyeken, hogy nem lehet szilmegi importként értékelni.

31 Megtalálható ez a díszítési mód a szakáiháti csoport többi lelőhelyén is.

32 A bükki anyagban ritka, egy-egy példány van a zselizi, a tiszadobi és az esztári leletek között.

3 3 Az utóbbi négy csoportnál importként szerepel. A felsőtárkányi anyagban öt ilyen töredék van, vagyis 1%-ban fordul elő, míg a többi szilmeginek tartott díszítésmód - ujjbenyomással tagolt borda 15%, esőcsepp- és pont alakú beszurkálás 10%, 25. Kalicz mnáot-Makkay János 1977. 117. t. 1-4., 12., 14-15., 119. t. 20. (Eger-Kiseged), 111. t. 1-12., 114. t. 1-14., 16., 18., 20. (Bükkaranyos-Földvár), B. Kutzián Ida 1966. 3. t. 8., 12. (Folyás-Szilmeg) 26. Kalicz Nándor-Makkay János 1977. 116. t. 18., 117. t. 13., 110. t. 9., 14., 16-19., 21., 25. 27. Kalicz Шпаог-Маккау János 1977. 51., 144. t. 13., 146. t. 4., 149. t. 2., 150. t. 16-17. 28. Kalicz Nándor-Makkay János 1977. 118. t. 4-8., 119. t. 10-17. (Eger-Kiseged), 112. t. 8., 115. t. 4. (Bükkaranyos-Földvár), 109. t. 22. (Zalkod-Csenke); B. Kutzián Ida 1966. 3. t. 12-14. (Folyás-Szilmeg). 29. Szénászky Júlia 1981. 36., 49., 3. t. 7., 9., 10.; Goldman György 1981. 40., 45-46., 61. t. 1., 64. t. 2., 65. t. 3. 30. Kalicz Шпаог-Маккау János 1977. 109. t. 19., 115. t. 24., 117. t. 21., 22., 118. t. 7., 119. t. 14. 31. Szénászky Júlia 1981. 37-38., 49., 62-63., 3. t. 8., 4. t. 1.; Goldman György 1981. 41., 82., 60. t. 5., 65. t. 1., 2., 7., 12., 67. t. 7. 32. Kalicz Nándor-Makkay János 1977. 144. t. 5., 18. (Tiszaigar-Csikóstanya), 146. t. 12. (Szászberek-Felsőszászberek), 149. t. 9. (Kunszentmárton-Bohonya). Trogmayer Ottó 1957. I. t. 29., 32. (Szakáihát-Lebó'). 33. Tompa Ferenc 1929. XXIII. t. 7. (Borsod); Kalicz Nándor -Makkay János 1977. 171. t. 15. (Oros IL); Lichardus, Jan 1968. 37. 5. kép (Domica); Siska, Stanislav 1979. XII. t. 6. (Kopcany); Tompa Ferenc 1936. I. t. 4. (Békásmegyer); Kalicz Nándor-Makkay János 1977. 82. t. 7. (Tiszavasvári-Paptelekhát), 122. t. 16. (Debrecen-Tocópart). 2 Аг egri múzeum évkönyve 17