Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban az 1940-es évek végétől 1958 decemberéig

tük síkságokkal, fennsíkokkal. A járás déli része részben alföldi jellegű terület. Területünkön egy, azon kívül eredő kisebb folyó, a Tárna fut keresztül. Ez a folyó a járás területéből Tarnaszentmáriát és Verpelétet szeli át. A járásban több kisebb-nagyobb a Bükk hegységből eredő patak található (Barátka, Berva, Csiga, Eger, Laskó, Noszvaj, Ostoros, Rima, Tárkány, Villó). Ezek közül az Eger- és a Laskó-patak a legnagyobb. Az Eger-patak több kisebb patak és csermely vizét veszi fel. Eger város bővelkedik természetes gyógyvíztartalmú forrásokban.

5 A járás tágabb értelemben az Északi-Középhegység éghajlati körzetébe tartozik. Közelebbről azonban átmenetet mutat az Alföld és hegyvidék klímája között. Sőt jellemzőbbek rá az alföldi vonások. Az erős felszíni tagoltság miatt egységes éghajlati képről alig beszélhetünk. így a járás éghajlatát nem jellemezhetjük csak egy mérőállomás megfigyeléseivel. Több megfigyelő és mérőállomás adatait használtuk fel. Az éghajlat három alapvető elemét: az évi átlagos csapadékmennyiséget, középhőmérsékletet, és a napfényes órák számát vettük alapul. Bélapát- Eger- Felső- N.-visnyó Szilvásfalva ^

er szólát tárkány B.-kút várad Átlagos évi csapadékösszeg (mm) 1901-1950 577 582 569 586 841 582 Vegetációs időben (április-szept.) 347 334 419 350 507 355 Átlagos évi középhőmérséklet (C°) 9,9 - 5,8 1901-1950 Vegetációs időben - 17,0 — — 12,0 — A napsütés átlagos évi összege (órákban) 1901-1950 2085 - Vegetációs időben - 1517 - — A táblázatból kitűnik, hogy a járásnak nincs egységes éghajlati képe. Jellemzőek rá a szélsőségek, amelyek a mezőgazdasági termelést befolyásolják. Gyakoriak a nyári aszályok. A járás északi részének éghajlata jóval hűvösebb, mint a délié.

6 A járás talajai a szürkésfekete színű erdei talajok közé sorolhatók. Ezeken belül agyag, agyos vályog, nyirok, agyagos nyirok, homokos vályog és homokos talajok váltakoznak. A talaj humuszban leggazdagabb Kerecsen d, Maklár, Nagy tál ya, Verpelét határában. E községek határai szántóföldi növénytermelésre elsőrendűek. Egerben és környékén (Ostoros, Andornaktálya) szőlőtermelésre kiválóan alkalmas szürkésbarna és szürke agyagtalajok, valamint riolit-tufa máladék talajok vannak.

7 A járás növényvilága már csak kis hányadában őrzi az eredeti természetes fajokat. A föld nagy része évszázadok óta művelés alatt áll. A táj természetes növényzetének túlnyomó többsége a Magyar-Középhegység (Ős-Mátra) flóra vidékéhez, azon belül a bor5. Uo. A földrendező bizottságok mezőgazdászainak jelentései. 6. Magyarország éghajlati atlasza. I. k. Adattár. Bp. én. 53, 16, 125-126. 1. 7. Heves megyei Földhivatal Irattára. Az egri járás földrendezési iratai. 1959-1961. A földrendező bizottságok mezőgazdászainak jelentései. 167