Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)
Szecskó Károly: A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egri járásban az 1940-es évek végétől 1958 decemberéig
sodi (Bükk) flórájához tartozik. Ez a flórajárás kihúzódik a Tárnáig, ahol a mátrai flórajárás csatlakozik hozzá. Verpelét és Tarnaszentmária már ide tartozik. 8 A járás állatvilága változatos. A hegyes-dombos vidékek erdeiben elterjedt az őz, a vaddisznó. A szakadékok és víznyelők a rókának adnak búvóhelyet. A járás déli alföldies jellegű részein megtalálható a mezei nyúl, a fácán és a fogoly. A háziállatok közül a szarvasmarha, a ló, a sertés és a juh elterjedtebb. 9 Az egri járás nem kimondottan mezőgazdasági jellegű terület. Már a felszabadulás előtt megindult az ipartelepítés. Egercsehiben, Szarvaskőn és Szűcsön szenet bányásztak. Bélapátfalván cementgyár épült. Egerben is több kisebb gyár létesült. A járás északi részéhez közel eső Borsodnádasd és Ózd ipara is vonzó hatással volt a lakosságra. A felszabadulás után a járás ipari fejlődése megélénkült. Egerben 1961-ig felépült a Finomszerelvénygyár és a Bútorgyár. Az 1960-as évek elején a város üzemeiben körülbelül 12 000 ember dolgozott. 10 1951-ben üzembe helyezték a bélapátfalvi cementgyár mészüzemét. 1956-ban Eger és Demjén határában megindult a kőolaj bányászat. Az új üzemek vonzó hatást gyakoroltak a mezőgazdasági lakosságra. 11 A járás falvai a vegyes termelésű termelési körzetbe tartoznak. 12 Az átszervezés előtt a járás mezőgazdaságára jellemző volt a túlnyomó részben külterjes szántóföldi növénytermelés és állattenyésztés. Egyes helyeken foglalkoztak iparinövény-termeléssel (dohány, cukorrépa) és konyhakertészettel. A makiáriak híresek voltak öntözéses kertészeteikről, a kerecsendiek kiváló állattenyésztésükről. 13 A járás mezőgazdaságában fontos helyet foglalt el a szőlő- és bortermelés. A terület az egri és a gyöngyösi borvidékhez tartozik. Az egri borvidék részei: Eger, Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros. Különösen híres az egri bortermelés. A gyöngyösi borvidékhez Verpelét és Tarnaszentmária tartozik. 1 4 A járás gazdasági szerkezete meghatározta a társadalmi szerkezetet. A lakosság társadalmi megoszlása az átszervezés küszöbén (1958 decembere) a következő volt: kis- és . . önálló 5 , **•* »Г pfoí. p k ^ t Ink. ££ ^g ^ éb «-W okosság Andornak33 74 324 314 — 13 17 775 2 661 tálya Balaton 119 176 — 19 6 321 1 574 Bekölce — 8 64 160 7 6 5 250 1 158 Bélapát— — 150 530 4 24 28 736 2 800 falva 8. Uo. 9. Uo. 10. Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottságának Archívuma. (MSZMP HMB Arch.) Az 1959. október 24-i egri városi pártértekezlet jegyzőkönyve. - Uo. Az 1962. október 17-i egri városi pártértekezlet jegyzó'könyve. 11. Nagy József 1970. 86-89. 125-132. - MSZMP HMB Arch. Az 1962. október 7-i járási pártértekezlet jegyzó'könyve. 12. Erdei Ferenc -Csete László -Márton János 1959. 119-120. 13. HmL. Az egri Járási Tanács Végrehajtóbizottsága Mezőgazdasági Osztályának 1958. évi intézkedési terve a termelőszövetkezetek megszilárdítására és fejlesztésére. 1958. jan. 18. (Az 1958. évi végrehajtóbizottsági ülések jegyzőkönyvei között található.) 14. У«? Andor 1966. 12. 168
