Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Löffler Erzsébet: Adatok az egri filoxéravész történetéhez

szőlőjének tervrajzát. A kiállítók között voltak még Grónay Sándor, Braun Károly, Polereczky József, akik a síkhegyi és egedi szénkénegezett szőlőikből hoztak mintákat. Kánitz Dezső bemutatta a Varga-féle oltógépet, Zimányi Andor budapesti közjegyző pedig filoxérairtó találmányát. Engerbrecht Károly vincellériskolái igazgató előadásokat tartott a szénkéneges gyérítésről, a direkttermőkről és az oltásról.

7 7 Sajnos a pusztulás mértékét jelzi, hogy 1890. december 16-án Eisemann Zsigmond tollából már a „Néhány szó telepítendő szőlőink ügyében" с cikk jelent meg. A cikkíró hangsúlyozza az immúnis homoktalajok használatának szükségességét, javasolja a direkttermőkre való áttérést, valamint az amerikai fajtáknak alanyul való felhasználását. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy a homoki szőlőkből csak asztali borok állíthatók elő, a direkttermők pedig csak mint mesterséges borok alapanyagai jöhetnek számításba. Legjobb módszer, ha az amerikai fajtákat alanyul használják fel, ezekbe oltják az európai fajtákat, így maradnak meg a régi szőlők jellegzetes tulajdonságai és egyben ellenállókká is válnak. A cikkíró hangsúlyozza, hogy az egyes fajtákat külön-külön táblákba kell ültetni, mert azok nem egy időben érnek.

78 Az újság lapjait forgatva úgy tűnik, hogy a kártevő 1890-re be is fejezte pusztító munkáját. Az 1891. március 3-án megjelent számban egy cikk már a jövendő szőlők telepítéséről szól, melynek legfőbb akadálya a gazdák általános tájékozatlansága, a szakmai ismeretek hiánya. Ezért az egykori szőlőbirtokosok ekkor még nem is a felújítás lehetőségeit latolgatták, hanem azt, hogy az elpusztult területeken milyen növényeket lehetne a legnagyobb haszonnal termelni.

79 Ez év április 15-től a galagonyási szőlőtelepen fás és zöldoltási tanfolyamot szerveztek, ahol az oltási műveleteken kívül tanították az oltványok szakszerű tárolását, gondozását, kiültetését és a kiültetés utáni nevelést.

8 ° Ezt követően június elején Ferk Miklós tanár saját telepén újból zöldoltási tanfolyamot tartott. A tanfolyam elvégzéséről bizonyítványt is adott.

8 ' Az előzőekben megkíséreltem összegyűjteni azokat a próbálkozásokat és lehetőségeket, melyek kellő szervezés, szakértelem és természetesen anyagi fedezet mellett gátat vethettek volna a kártevő terjedésének, vagy legalábbis jelentős mértékben csökkenthették volna a pusztítás erejét. Mindenképpen felróható, mind a gazdagabb szőlőbirtokosoknak, mind a hatóságoknak, hogy a filoxéra franciaországi megjelenésétől számított több mint két évtized alatt semmit sem tettek annak megfékezésére. Valóban szomorú, hogy már több éve tartott a járvány, amikor a sajtó csak arról számolhatott be, hogy a város határában 4—5 helyen kipróbálták a szénkénegezést, és hogy az első helybeli oltási tanfolyamokat csak 1889-ben tartották. Jellemző például a nemtörődömségre, hogy az újságcikkek majdnem kizárólag csak a tenyészidőben, tehát tavasztól őszig foglalkoztak a filoxéravész kérdésével, amikor pedig a kártevő pusztítása nem volt közvetlenül érzékelhető, többnyire elhanyagolták azt. A gyérítést tehát alig-alig használták a városban. A kártevő megjelenésekor többféle vegyszert is próbáltak bevetni, de legtöbbjükről kiderült, hogy teljesen alkalmatlanok a kártevő irtására, ún. „feltalálójuk" pedig szélhámos. 1884ben például megjelent egy cikk, mely szerint egy San Franciscó-i vegyész kénesővel, valamint a talajba juttatott higannyal írtja a filoxérát.

82 1886-ban pedig az a tévhit 77. Eger, 1890. 399. 78. Eger, 1890. 397-398. 79. Eger, 1891. 79. Hegyalján is próbálkoztak gyümölcsösök telepítésével, de emellett jelentó'sek voltak azok a közmunkák is, melyeket az ínség csökkentésére szerveztek. Lásd: Balassa Iván 1975.316. 80. Eger, 1891. 125. 81. Eger, 1891. 174-175. 82. Eger, 1884. 433. 160