Agria 20. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1984)

Molnár József: A gyöngyösi Mátra Múzeum céhpecsétnyomói

A heraldikai díszítőelemek közül az oroszlán — párosan - három ízben szerepel, ezek az erő, a hatalom szimbólumai voltak. Az ötágú korona két esetben szerepel. Egy pecséten pedig a magyar korona és az állami címer. Felirataikat tekintve a többségében magyar (4 db), kettőn latin, egyen pedig (ez nem gyöngyösi eredetű) német köriratokat látunk. Ha a mesterségeket vizsgáljuk, kettő a textiliparra (szabó és az ipartestületi), kettő a bőriparra (szűcs, tímár), kettő pedig az élelmezési iparra (molnároké) vonatkozik. Ezek az iparágak fejlődtek ki adottságainkat tekintve a legjobban Gyöngyösön. Gyöngyös régi céhes iparának emlékei között jelentős helyet foglalnak el a megmaradt céhpecsétek (iiletve ezek lenyomatai). Különösen a legrégebbi, amely több mint harmadfélszáz év távlatából jó ízlésről, mesterségbeli tudásról és az akkori céhes ipar fejlettségéről tanúskodik. IRODALOM BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ 1911. Gyöngyös céheiről. Gyöngyösi Kalendárium 76-77. Gyöngyös. BOROVSZKY SAMU 1909. Heves vármegye, Gyöngyös. Török Kálmán: 111-143. Budapest. DEZSÉRIBACHÓ LÁSZLÓ 1943. Gyöngyös város története 1526-ig. Gyöngyös. 1941. Gyöngyös város a török hódoltság idejében. Gyöngyös. ETHE1 SEBŐK LÁSZLÓ 1880. Gyöngyös és vidéke története. Gyöngyös. HORNER ISTVÁN 1863. Gyöngyös városának történeti statisztikai és geográfiai leírása. Pest. RÁZ US JÓZSEF 1928. Gyöngyösi céhek, ipartársulatok és a gyöngyösi Ipartestület 25 éves története. Gyöngyös. SOLTÉSZ ZOLTÁNNÉ 1968. XVI. századi könyvgyűjtők kötetei a gyöngyösi műemlék könyvtár antikvagyűjteményében. Különnyomat az Országos Széchényi Könyvtár 1965 — 1966. évi kötetéből 115-147. Budapest. SZÁDECZKY LAJOS 1913. Iparfejlődés és czéhek története Magyarországon II. k. 262-263. Budapest. SZEDER KÉN YI NÁNDOR : 1891. Heves vármegye története III. k. Eger. József Molnár Die Zunftpetschaften des Mátra-Museums von Gyöngyös Der Verfasser stellt die im Mátra-Museum von Gyöngyös aufbewahrten 7 Zunftpetschaften vor. Er spricht über die Wichtigkeit der Handwerkerzünfte im Leben der Stadt Gyöngyös, die einer der wirtschaftlich belebtesten ungarischen Marktflecken war. Die Zahl der Zunftpetschaften — noch auch im Jahre waren 18 Zünfte tätig — war viel größer, aber in der Zeit der Großbrände und der Kriege wurden sie vernichtet. Das hervorragendste Stück der Sammlung ist das Petschaft der Schneiderzunft aus dem Jahr 1614. Sein Material ist Silber. Die Werkzeugabbildung auf dem Petschaft zeigt, daß hier von drei in einer Zunft vereinigten Gewerben die Rede ist: von den Schneidern, 10 Az egri múzeum évkönyve 145