Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Szabó János Győző: Gyöngyöspatai szőlőmunkás eszközei a középkorból

35. kép. Alul-baltás szőló'metsző kések Csehszlovákiából (V. FROLEC után) 2. A második csoport eddig ismert legkorábbi példányai XII—XIII. századiak. Ide sorolom az abaújvárit (32. kép) és elég szoros megfelelőjét, a budai vár szórványként kezelt darabját; az egrit (33. kép) és a bagotait (34. kép), ez utóbbi került napvilágra csupán faluásatással.

113 Ha ezeket a közel egykorú szőlőmetsző késeket egymás mellé helyezzük, rögtön szembetűnik, hogy az abaújvári, az egri, a bagotai egymástól formailag jelentős mértékben különböznek. Következésképpen sem a készítési helyük, sem a metszőkéseket használó népcsoportok szőlőművelő hagyományai nem lehetnek azonosak. Pedig itt a régi magyarság szállásterületének az északi sávjárói van szó, településtörténeti 113. Az abaújvári szőlőmetsző kést a többi bemutatott vaseszközökhöz hasonlóan a szerzők a 12-14. századra keltezték: GÁDOR Judit-NOVÂKI Gyula 1976. 434. - Az egri várban feltárt példány a leltárkönyvi adatok szerint XI—XII. századi. De közelebbi előkerülési körülményeit nem ismerjük, a fenti időrendi meghatározás ezért problematikus. A Bagota (Bohotá)-Pál dombon feltárt baltás metszőkés a 37. objektumból (gödörből) való, csikozablával találták, amely pontosabb keltezésre nem alkalmas. Az ásató szerint a település egészének felső időhatára a XIII. század vége: HABOV§TIAK, Alojz 1961. 470., 479., 482. 173