Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)
Szabó János Győző: Gyöngyöspatai szőlőmunkás eszközei a középkorból
szempontból egységesen szemlélhető és értelmezhető területről. Heterogén volt tehát már a korai középkori szőlőkultúránk. Keleti örökségünk bélyege, a metszőkéseket szemlélve, sem nem feltűnő, sem nem egységesítő, eggyéolvasztó. A második csoportnak az általános felfogás szerint késői példányai körében (ezek a tólva-metszésre alkalmas, kétsarkos pengék) 1 x 4 is olyan lényeges differenciák figyelhetők meg, amelyek csakis etnikailag értelmezhetők. Frolec alapján (35. kép) mix Müller is rámutathatott például azokra a kétsarkos metszőkésekre, amelyek baltája alul kiugró és a morvaországi típusokkal szorosan párhuzamosíthatok, ilyeneket ismerünk például Bajnáról, Visegrádról, Zsámbékról, 115 azaz főleg ÉK-Dunántúlról. Müller a bagotai metszőkésnek és a gyöngyöspatainak a párhuzamait keresve szintén sajátos etnikai háttérre gondolt. 1 x 6 A széles és meredek ívű penge valóban idegen a Kárpát-medence metszőkései között. Másrészt balta nélküli késő-középkori analógiái észak-északnyugat felé vezetnek; Thüringiában kerültek napvilágra. 11 7 E széles, hajlott pengéjű típus képi megjelenítését ismerjük Bártfáról és Trencsénből (XVII. sz.), Nürnbergből (XV—XVI. sz.) 118 Weinhold szerint a thüringjai metszőkés formák és a szőlőkultúra a Rajna vidékről származtathatók. Ilyen típus itt már a késő római korból is kimutatható. 1 19 A gyöngyöspatai darab néprajzi párhuzamára (baltás!!)M///er hívta fel a figyelmemet. 120 De itt Burgundiában a pengék nem olyan szélesek, a balta viszont a miénknél sokkal terjedelmesebb (a bagotaihoz hasonlatos). A gyöngyöspatai metszőkés szoros párhuzamára tehát nem tudunk rámutatni. Ennek ellenére felvethető a francia-vallon hatás, de történeti szempontból csak közvetetten. Hiszen a Mátraalján vallon letelepítésről nem tudunk. 12 г A gyöngyöspatai metszőkés baltájának a tövénél kétoldalt látható kis dudor jelentőségére is Müller hívta fel a figyelmemet. 12 2 Utalt Vajkai gyűjtésére, aki a Balaton vidéki néprajzi anyagból (sőt Bodrogkeresztúrról) ismert olyan metszőkést, amelyiknek a baltája felső tövén kettős tövis (szúróka) látható. 123 Vajkai Csatár hegyén azt hallotta, hogy e kettős csúcsú résszel a felső haj szálgyökereket távolították el taszító mozdulattal 124 . Ilyen kettős tüskéjű metszőkést a középkori anyagból nem ismerek. Vincze néprajzi gyűjteményből viszont bemutatott olyan példányt, amelynek egyetlen tüskéje a balta felső tövénél volt kialakítva 125 , de azt nem tudni, hogy a funkciója a kettős tövisű 114. MÜLLER Róbert 1977b. 139-142. 115. FROLEC, Vaclav 1971. 9. ábra a-h képek. - MÜLLER Róbert 1977b. 140-142. 116. MÜLLER Róbert 1977b. 141-142. -Müller ugyanilyen értelemben nyilatkozott baráti levélben (1981 dec. 1.) Egy szerémségi néprajzi párhuzamra is felhívta a figyelmet, Bátky Zsigmond dolgozatában. De Bátky valójában egy Bács megyei darabot mutatott be: BÁTKY Zsigmond 1927. 113. 1. ábra с kép. 117. A kölledai múzeumban őrzött példányokról van szó: WEINHOLD, Rudolf 1966. 41. 6. kép. 118. Bártfa: Herlicius Dávid kalendáriuma 1631 (március hónaphoz): RMK I. 596/e. - MMA. 55264. - Trencsén: Partlicius Simeon kalendáriuma 1651 (február hónaphoz) RMK II. 758a. - Hagei Benjamin Lőrinc kalendáriuma 1650: MMA. 55. 148. - Nürnberg: WEINHOLD, Rudolf 1966. 41. 7. kép. 119. BASSERMAN-JORDAN, Friedrich I. 1923. 199. 93. kép. - WEINHOLD, Rudolf 1966. 2. kép. 120. Idézett levelében, utalva: LAGRANGE, ANDRÉ 1953. 10. képre. 121. A vallon településekről legutóbb: KOVÁCS Béla 1970. 41-43.: Az Egri Völgyben Kistálya, Nagytálya, Szarvaskő, Egernek az Olasz utcai település része, a Noszvaj mellett korán elpusztult Olaszegyház voltak vallon települések. Sejthetóleg a délfranciaországi Saint Gill kolostor tágabb környékéről kerülhettek ide. - Az Egri Völgyön kívüli vallon településről a megyében ma sem tudunk. 122. Idézett levelében. 123. VAJKAI Aurél 1939.40., 30. ábra 3. kép. 124. VAJKAI Aurél 1939. 41. 125. VINCZE István 1958. 72. 6. ábra 4. kép. 174
