Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Bakó Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában

1771. évi csökkentett számok jönnek ki, de nagy a csökkenés Rimócon, ahol a korábbi 59,7%-ból 1828-ban 16,8%-ot mutatnak ki adataink. Ennek a változásnak fő oka - amint fentebb már utaltunk erre — az, hogy az 1828. évi számadat magában foglalja a magyar etnikumot erősítő Percze nemzetséget is, akikre 1771-ben nem volt adatunk. Szlovák és egyéb népelemek megjelenése, családnevek alapján 1771 1828 Megjegyzések őrhalom 27,5 16,8 Rimóc 59,7* 24° * nemesek nélkül Ludányhalászi 33,3 24 0 nemesekkel Karancskeszi 17,5 13,7 Kazár 9,5 8 Mátraszőlős 8(2,6)* 12(9)* * német Nádújfalu 0 3,6 Bodony 5,5 5,5 Bükkszék 12 9 Felsőtárkány 27* 15* * Bajzát (török?). Egerbocs 26 1809 + 1828 Tarnalelesz — 4 1809 + 1828 Mikófalva — 2,6 1809 + 1828 Szilvásvárad 2 — Tardona 0 0 Borsó dnádasd 3 8,5* * 4 szláv + 4 egyéb Sajónémeti 19* * 1866.év Sajóvelezd 0 0 Sajópüspöki 0 Ragály 4,3 — A szlovák eredetű családnevek elterjedéséről, előfordulásának gyakoriságáról elmondható, hogy a négy megye között észrevehető különbségek vannak. Nógrád megye hét falujából 1828-ban ötben 15,5 százalék, kettőben 5,9 százalék a szlovák nevek aránya. A Heves megyei kutatópontokon gyengébb a szlovák nevek révén kimutatható hatás. Felsőtárkányon nincs ilyen név, a falvak legtöbbjében csak 4,9 százalék és egyedül Egerbocson 26 százalék. Ez utóbbihoz meg kell azonban jegyeznünk, hogy ide számítottuk a Szecskó nemzetséget is, akik a középkor óta itt laknak, egy részük nemességet is nyert, így szlovák népiségük vitatható. Borsod és Gömör megye községei között Sajóvelezden és Tardonán nincs szlovák név, három faluban van, de igen alacsony (3%), Sajónémetiben legmagasabb az arány, amit rendkívüli módon a kisnemesék szlovák eredetű és elmagyarosodott családjai szabnak meg. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a palóc néprajzi csoport hipotetikus centrumában, annak 20 településén a szlovák családok beköltözése Nógrádban a legnagyobb mértékű. Hevesben, Borsodban és Gömörben ez a befolyás jóval csekélyebb, vannak települések, ahová a szlovák vándorló parasztok nem is jutottak el. A szlovák népi és kulturális hatás egészében azonban nem hanyagolható el, amit a Tót családnév elemzése is kimutat. Bár ezek a nevek sok helyen ugyan, de családonként elszigetelten jelennek meg, van olyan falu, mint Mátraszőlős, ahol 1828-ban a Tót nemzetség 17 családot számlált, azaz a falu társadalmában és művelődésében jelentős tényező volt. 368