Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)
Bakó Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában
A XVIII. században valószínű a földesúri, tervezett telepítés, erről azonban forrásaink nem szólnak. A szlovák nevek között a Beszkid, Oravecz és Spisák az északi, szlovák lakosságú megyék, az 1828-ban felbukkanó Csitári név pedig a közeli kistáj felé mutat kapcsolatot. Rimóc legújabbkori lakosságának elődje tehát egy zárt középkori magyar etnikum, ami a XVIII. század folyamán a nagyszámú telepes révén erős szlovák színezetet nyer. A középkori népességgel a folyamatosságot a kisnemesi Percze nemzetség tartja fenn, amelyhez a XVIII. században több kisebb létszámú kisnemesi család csatlakozik, biztosítva így a falu társadalmában a magyar etnikai elem túlsúlyát. 3. Ludányhalászi, Ludány + Szécsényhalászi, Nógrád megye A település két középkori falu, Ludány és Halászi egyesítéséből állt elő. Forrásaink ezért két falura vonatkozhatnak, sőt háromra, mert egy időben Ludány is Alsó- és Felsőludányból állt. Mindemellett a források szegényesek, a XVI. századból mindössze egy defterünk van Ludányból, a XVIII-XIX. századból már a legtöbb helyen elkészített jobbágynévsorokat használtuk fel. 5 ' Az 1579. évi török adódefter Ludányból 55 családnevet tartalmaz, melyekből egy sem maradt meg a török korszak végére. A XVIII. század nevei mind újak, a jelenleg ismert forrás tehát kizárja a népesség folytonosságának lehetőségét. A Fülek vára és Losonc városa felé vezető országút nagy forgalma idézhette elő a két település többszöri elpusztulását, erről azonban a kutatások hiányában nem tudunk közelebbit. aj Ludány A török utáni első összeírás 14 jobbágynevéből 10 magyar és 4 szlovák eredetű, itt is érvényesül tehát a közeli szlovák népi tömb kisugárzó hatása, ami a későbbi időkben is folytatódik. 1771-ben a két Ludányban összeírt 39 család mintegy egynegyede szlovák, 1828-ban pedig a 94 családból 23 bizonyolult szlovák eredetűnek. b) Halászi Az 1715. évi összeírás 14 családfőt sorol fel, akiknek nagyobb része magyar, mindössze 3 a szlovák családok száma (2 Krisia, 1 Gyebnár). A magyarok között az 5 családból álló Végh nemzetség látszik a falu vezető rétegének, bár ugyanekkor Halászit „nemes falu"-nak is tartják, 3 2 de a kisnemesekről csak száz évvel későbbről vannak adataink. A XVIII. század végére a lakosság létszáma 39 családra emelkedik, melyből 17 szlovák nevű, 2 Tót, 1 német és 20 magyar. A következő névsor, 1828-ban a szlovák eredetű nevek csökkenését és a magyar nevek gyarapodását tanúsítja. Az 55 családból 13 szlovák, 2 az egyéb és 40 a magyar név. Mind Ludány, mind Halászi már a középkorban is a kevésbé zárt, etnikai és kulturális hatásoknak jobban kitett település, mint az idegen hangzású nevek bizonyítják. Közöttük a Bocsor, Kanda, Szuczor ismeretlen eredetűek, de a Mocsák és a Funták szlovák nevek. Más nevek pedig már ebben a korszakban is bevándorlásról tanúskodnak: Bagi (= Bag Pest m.); Gugrai (? ); Mocsári (= Bocsári, Bocsár Nógrád m., Karancsberény mellett); Rádi (= Rád Nógrád m. Vác mellett); Lóczi (= Nagylóc Nógrád m.); Csáki (? ). 51. VELICS-KAMMERER 1886. I. 276; 1715. évi összeírás NmL; 1771. évi urbárium NmL; 1828. évi regnicolaris összeírás NmL. Schneider Miklós PA 364-365/74, 790-82. 52. BOROVSZKY Sámuel 1911. 124. 334
