Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Bakó Ferenc: A kontinuitás és migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában

A falvakat a XVIII. században új lakosokkal feltöltő migrációt — közvetlen adatok hiányában — a családnevek segítségével lehet követni. Együtt tárgyalva immár Ludányt és Halászit, a helységnevekből keletkezett családnevek elemzéséből az alábbi eredményeket szűrtük le. 1715. év: Erdélyi, Súlyai (Sülyei) (= Sülye Nógrád m. Gács mellett): Pusztay (? ); Oravecz (= Árva megye); Récsan (= Rétság? ); 1771. év: Pusztay (Puszta): Sülyei, Súlyai (= Sülye Nógrád m. Gács mellett); Döbrei (= Debrő Heves m.); Bujáki {- Buják Nógrád m.); 1828. év: Hallal (? );Keszi (= Karancskeszi Nógrád m.);Mocsanyi (= Mucsiny Nógrád m. Fülek mellett); Bajnóczi (= Bajmóc Nyitra m.); Czeglédi (= Cegléd Pest т.); Zsigmondi (? ); Homonnai (= Homonna Zemplén m.). A földrajzilag meghatározható helynevek mind kisebb-nagyobb távolságra vannak Ludány halászit ól, egy sincs a közvetlen szomszédságban. Többségben vannak a Nógrád megyei helységek, de a Bajmóci, Ceglédi és Homonnai nevek viselői már száz kilométeren túli körzetbőt jöttek. A XVIII. század végének és a XIX. század elejének etnikai összetételét némileg jelzik a legnagyobb családszámmal jelenlevő nemzetségnevek. 1771-ben 10 Puszta (egy időben Pusztay), 7 Rigó, 5 Veég, 6 Galo, 4 Mericz, 4 Krista, 4 Kovács és 3 Jancsi család lakott a két faluban. 1828-ban 11 Puszta, 11 Rigó, 5 Róka, 5 Mericz, 4 Jancsi, 3 Brunda, 3 Kovács és 3 Sülyei tette ki a lakosság felét. Elmondható, hogy a lakosság etnikai összetétele a múlt század elejére a magyarság javára változott meg, mert 1828-ban a vezető nemzetségek közül csak 2 (Mericz és Brunda) visel szlovák neveket. A tájilag erősen színezett magyar etnikum alapja azonban mégiscsak Nógrád megye, legalábbis a családnevek a lehetőség szerint vizsgált mértékben ezt bizonyítják. Ezt a véleményünket támasztja még alá az a történeti tény, hogy a XVIII. század elejétől - de lehet, hogy még az előtt is — Halászon lakik a Szeles nemzetség, akik 1825-ben 5 felnőtt férfitagot számláltak,

5 3 akik valószínű a kuralista nemességhez tartoztak és akik paraszti sorban ma is a község lakói. 4. Karancskeszi, Nógrád megye Népességtörténetének forrásai szegényesek: a XVI. századból csak két adódeftert közöltek az 1546. és 1562. évekből. Az újkor forrásai az 1715. évi összeírás, az 1771-es urbárium és az 1828. évi összeírás.

54 A két XVI. századi adódefter névsorainak összevetése arra figyelmeztet, hogy Karancskeszit minden valószínűség szerint a XVI. és a XVII. század folyamán többször feldúlták, elpusztították. Ennek egyik esetével állhatunk szemben 1546. és 1562. között, minthogy az adófizetők száma 50-ről 28-ra apadt le és ugyanakkor a második jegyzékben számos új névvel találkozunk. A XVI. század jobbágyneveiből mindössze 4 ismerhető fel a XVIII—XIX. században, és ezek sem teljes hitelességűek. A Nagy család 1546-ban három ággal szerepel, 1562-ben kettővel, majd 1715-től kezdve a mai napig. A név azonban annyira közhasználatú, hogy nehezen fogadható el bizonyítéknak. A Bokor család 1546-ban van jelen, 1562-ben csak Bokorics formában (? ), majd 1715-től 53. KEMPELEN Béla 1911-1932. X. 107; 54. KÁLDY-NAGY Gyula 1977. 163-164; U. Ö: 1971. 378. sz. 307-309; NmL 1715. évi összeírás; NmL 1771. évi urbárium; NmL 1828. évi országos összeírás. Schneider Miklós PA 362/74, 790-82. 335