Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Kovács András: Heves megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei 1960-ban (hírkrónika)

milyen gazdasági eredményekkel és milyen bizakodással Heves megye termelőszövetkezeteinek tagsága, hogyan vélekedett ezekről az ország vezetése, hogyan ítélték meg az indulás kezdeteit a szervezési munkákban oly nagy felelősséget vállaló, megyei-, járási és községi párt- és tanácsi vezetők és mindenekelőtt hogyan vélekedtek saját munkájukról a közös útra lépő falusi paraszt emberek. Mindezekre érdekes válaszokat és elgondolkodtató epizódokat találunk a korabeli hírekben, amelyek a napi események tükrében egymást követő krónikái felsorolásban kerültek itt egymás mellé. Az itt közölt hírcsokor — amelyek a szervezés megkezdésétől az első zárszámadás befejezéséig kalauzolnak bennünket, — korántsem teljes. Ám a teljesség igénye nélkül mégis biztatóan, olykor szívbemarkolóan jelzik számunkra azt a hősies küzdelmet, azt a sokrétű és odaadó helytállást, amely az elindulást követte. A hírekből mindenekelőtt arra kapunk választ, hogy a termelőszövetkezetek a terméskultúra megszervezésénél alapvetően figyelembe vették a hagyományokat és azok nagyüzemi fejlesztésének lehetőségeit. Közben napról napra újabb ötleteket szült a tenni akarás, újabb színekkel gazdagodott a szövetkezeti mozgalom — amint azt a hírek egymás után közzé teszik: Tanulnak a tsz-tagok — Segítséget nyújtanak a patronáló üzemek KISZ-szervezetek a falu újjászületésének munkájában — Megalakultak az első szocialista munkabrigádok — Háromszorosára emelkedik a baromfi törzsállomány Heves megyében — Nagyüzemi szőlőtelepítések — Új gépek alkalmazása — Széleskörűen alkalmazott agrotechnika — Új lendületet kap a hagyományos szőlőoltvány termelés. Mindezek eredményeként augusztusban már arról olvashatunk a hírekben, hogy a közös gazdálkodás első évében több kenyérgabonát adtak a termelőszövetkezetek. A közös gazdálkodást persze tanulni és tanítani kellett. Hírül kaptuk, hogy hatezer termelőszövetkezeti gazda tanul Heves megyében, negyven Heves megyei vezető indult falura az új termelőszövetkezetek segítésére, ezer nagyüzemi gazda ismerkedik a nagyüzemi állattenyésztéssel, a nőtanácsok felkarolták az asszonyok és lányok számára jól bevált baromfinevelést. Arról is szól a krónika, hogy 1960-ban a tervezettnél több gazdasági épületet hoztak tető alá a termelőszövetkezetek, tovább növelik a kertészeti növények vetésterületét, fellendülőben a termelőszövetkezeti baromfitenyésztés. Végül az első év gazdálkodásáról kapunk hírt: A zárszámadási közgyűlésen megállapították, hogy a Heves megyei termelőszövetkezetek közös vagyona elérte a 800 millió forintot. Sokrétű kulturális tevékenység is kibontakozott. A hírek között szerepel, hogy egy év alatt száz előadást tart a Gárdonyi Géza Színház a termelőszövetkezeti községekben, klubokat rendeznek be a Heves megyei termelőszövetkezetek, az egri Közgazdasági Technikum negyven végzős hallgatójából 32-en termelőszövetkezetbe jelentkeztek, szocialista szerződések a termelőszövetkezetek és üzemek művészeti csoportjai között, könyvállomások a termelőszövetkezetben, és nem utolsósorban már 1960. március 6-án megjelent a hír: Heves megye valamennyi új termelőszövetkezete megkötötte a vagyonbiztosítást. Újdonságként olvashatjuk, hogy a mezőgazdasági üzemekben is megalakultak az első szocialista munkabrigádok. A Heves megyei tapasztalatok országos érdeklődést keltettek. Az elismerő szavakból és a jótanácsokból nem volt hiány. Február 24-én Egerben és Verpeléten tartották a főagronómusok kétnapos országos értekezletét, amelyen a Heves megyei tapasztalatokról is sok szó esett. Február 26-án a termelőszövetkezeti mozgalom sikereiről tárgyalt a Heves megyei Tanács. Mindezeket teljesebbé teszi, hogy már ebben az évben megkezdték a termelőszövetkezeti tagok üdültetését is. Az első év befejeztével úgy ítélték meg, hogy Heves megyében a várakozásnak megfelelően rendben és eredményesen kialakult a mezőgazdaság szocialista szerkezete. 248