Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Kovács András: Heves megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei 1960-ban (hírkrónika)

Országosan is élenjáró eredmény, hogy a megyében valamennyi termelőszövetkezet a fokozatok között a legfejlettebbet választotta. Még teljesebbé teszi ezt, hogy a szőlőtermelő gazdák is egységesen léptek a szövetkezés útjára. Ennek egyik szembetűnő megnyilatkozásaként 1961. január 23-án jelent meg a hír: Eger termelőszövetkezeti város. A szőlős területek megyei kollektivizálásának módja tehát eltért a Központi Bizottság 1960. október 29-i határozatában megfogalmazottaktól. Ez ugyanis kimondotta, hogy a történelmi borvidékeken, azokon a helyeken, ahol a dolgozó parasztok jövedelmének nagyobb része a szőlőtermelésből ered, elsősorban szakcsoportot, vagy hegyközséget kell szervezni. Ám a határozat megjelenése idején Heves megyében a szőlős területek 48,3 százaléka már kollektivizálva volt. Éppen ezért a megyei párt-végrehajtóbizottság a Politikai Bizottsággal egyetértésben arra az álláspontra helyezkedett, hogy „... nincs szükség Heves megyében alacsonyabb fokú társulások szervezésére. A megye történelmi borvidékein is termelőszövetkezeteket kell szervezni". Ebből az állásfoglalásból következett, hogy I960, őszén, 1961. elején a megye még át nem szervezett szőlősterületein (Eger, Andornaktálya, Ostoros stb.) nem szakcsoportot, hegyközséget, hanem mezőgazdasági termelőszövetkezeteket hoztak létre. Mindezek azt eredményezték, hogy már a teljes kollektivizálás első évétől folyamatosan alakultak át nagyüzemi művelésre a történelmi borvidékek szőlőültetvényei. A későbbi években az ország más borvidékeinek gazdaságai részére is mintaként szolgáltak a Heves megyei tapasztalatok; tanulmányozták és alkalmazták azt országszerte. A magaskordonos nagyüzemi művelés is Heves megyéből, az itteni tapasztalatok útján terjedt el az országban. íme, ez volt a kezdet. A teljes kollektivizálás, az indulás éve természetesen ma már egy messzi múlt a számunkra és azt hiszem ez így jó, hogy messzi múlt. Húsz év alatt ugyanis megerősödtek, megedződtek sokat fejlődtek, gazdagodtak, termelőszövetkezeteink, de még mindig sok a lehetőség a további fejlődésben. Az év első hírei azonban elgondolkodtatóak lehetnek számunkra; elismerést, tiszteletet váltanak ki bennünk azok a paraszt emberek, akik megértve a fejlődés szavát, nem könnyen, de komoly eltökéltséggel léptek új útra, akik ma már önmaguk is büszkén vallják, hogy ezt a lépést megtették és idejekorán mert ez a kezdet alapozta meg a dinamikus fejlődést és az elismerésre méltó két évtized eredményeit. A bemutatásnak újszerű eszközeként választottam a híreket. Ezekhez nem fűződnek kommentárok, ezáltal egyszerűen jelenik meg a mondanivaló. Az adatok beszélnek. Sajátos módon ébresztik fel az olvasóban az emlékeket, amelyek az eseményekhez fűződnek, vagy új gondolatokat adnak azok számára, akik előtt ismeretlen ez az időszak. Ez a gyűjtemény kimondottan azokra a hírekre, tudósításokra és információkra, valamint kommünikékre épül, amelyek a napi hírekben megjelentek és maga idejében országosan is figyelmet keltettek. A napi hírek húsz év távlatából már fontos történelmi adalékok és megítélés dolga is, hogy a fejlődésünk mai pillanatában hogyan látjuk, értékeljük a kezdeti lépéseket. A gyűjteményben természetesen nem található a fejlődés minden fontos mozzanata. Ugyanakkor minden írás önállóan, a dokumentáció tárgyilagosságával hat, szűkszavúan a lényegre mutat, ezáltal gyorsan felismerhetővé teszi az adott időszakot. A dátum szerinti megjelölés még inkább pontosítja a hír keletkezésének időpontját. Az egykoron megjelent napi hírek most egymás mellett sorakoztatva új megvilágításban történeti értékkel tárják fel az MTI hírek jellegzetességeit is. 249