Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)
Csiffáry Gergely: A Magyar Tanácsköztársaság Heves megyei szervei és pecsétjei
Parancsnokság területén eddig mindössze egy pecsét volt ismert. Ezt a VI. számú vörösőr kerületi Parancsnokság, Eger feliratú pecsétet e dolgozat szerzője közölte. 42 Ma a VI. Vörösőr Kerületi Parancsnokság két különböző pecsétjéről tudunk. Az egyiken szerepel a székhely Eger megnevezése, míg a másikon a régebbi székhely olvasható: Rózsahegy. Azt, hogy a két pecsét közül, melyik a korábbi 'a mai ismereteink szerint nem tudjuk egyértelműen eldönteni. 1919. március 21. után a Forradalmi Kormányzótanács megszüntetett minden más karhatalmi alakulatot. A helyébe viszont megkezdték a Vörös őrség szervezését. A Vörös őrséget megalakító rendeletet a belügyi népbiztosság március 26-án adta ki. A korábban meglévő karhatalmi alakulatok — rendőrség, csendőrség, nemzetőrség, határrendőrség, pénzügyőrség, fogházőrség — beolvadtak soraikba. A fővárosban sikerült biztosítani a Vörös őrség forradalmi irányítását, vidéken azonban ez sokszor a helyi viszonyoktól függött. 43 1919. április 7-i adat szerint - „Egerben most volt a Vörös Őrség toborzása. Az eredmény mérsékelt, mert a jelentkezők inkább a Vörös Hadseregbe akarnak belépni. A Vörös Örségbe 45 ember jelentkezett.** Egerben és Heves megyében a Vörös Őrség szervezése 1919. április 6-án indult meg, 45 s nem pedig április 10-én. 46 A VI. Rózsahegyi Vörösőr Kerületi Parancsnokság székhelye az egri törvényszéki Palotában volt. 4 7 Ehhez a belügyi népbiztostól kaptak engedélyt úgy, hogy annyi helyet kellett hagyniuk az épületben, amely elegendő a megszervezendő Forradalmi Törvényszéknek. 4 8 A Vörös őrség 1919. április 18-án elhelyezkedett a törvényszéki Palotában. Itt az épület földszintjén több szobát élelmiszer-raktárnak rendeztek be. A román királyi csapatok egri — 1919. augusztus 3-i — bevonulásáig a Vörös őrség VI. Kerületi Parancsnokságának főhadiszállása az épületben volt. 49 Heves megyében a Vörös őrségbe toborzottak számát a területileg illetékes VI. Rózsahegyi Vörösőr Kerületi Parancsnokságának kellett bejelenteni. Az újonnan toborzottak a Kerületi Parancsnokság további rendelkezéséig lakóhelyükön maradtak. A vörösőrök felszereléséről, illetményeik kiutalásáról, a Kerületi Parancsnokságnak kellett gondoskodnia. 50 1919. június 8-án a Vörös őrség 6782. sz. főparancsnoki rendelete kimondta, hogy a régebbi 12 Kerületi Parancsnokság közül 7-et megszüntetnek, s a megmaradtak a követ42. CSIFFÁRY Gergely, 1977. 235. 10. ábra. - Itt jegyezzük meg, hogy a VI. Vörösőr Kerületi Parancsnokság területén Réti László tanulmánya mindössze egy alakulat pecsétjét közölte. Ez pedig:Megyei Vörös Őrség Parancsnokság, Hódmezővásárhely. RÉTI László 1970. 277. 43. BOTOS János, 1978. 92. Ezt jól mutatja, hogy a Vörös őrség toborzásával Heves megyében a volt csendőröket bízták meg. NAGY József, 1969. 143. 44. DIV. FA. 2061-20163. Az egri sajtóelőadó jelentése 1919. IV. 7-én. (MSZMP KB Párttörténeti Intézet Archívumából.) 45. HmL. Tanácsköztársasági iratok. Letétek: 2328. 46. Uo. - Ezzel szemben viszont a korábbi hely történetírás Kolacskovszky Lajosra hivatkozik, mikor 1919. április 10-től keltezte Heves megyében, a Vörös Őrség szervezését. 47. HmL. V-72/b/5. Tanácsköztársasági iratok. A parancsnokság székhelye: Eger, Felszabadulás tér 4. sz. épületben. CSIFFÁRY Gergely, 1979. 76. 48. HmL. V-72/b/5. Tanácsköztársasági iratok. 49. HmL. V-72/b/5. A VI. Rózsahegyi Vörösőr Kerületi Parancsnokságnak írt levél, az egri törvényszék elnökétől. 50. HmL. Tanácsköztársasági iratok. Letétek: 2342. Távirat másolat Kolacskovszky Lajos megyei hivatalfőnöktől. Eger, 1919. IV. 23. 15* 227