Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Csiffáry Gergely: A Magyar Tanácsköztársaság Heves megyei szervei és pecsétjei

kezők: Budapesti I.; Budapestvidéki II.; Székesfehérvári III.; Soproni IV.; Rózsahegyi VI. (Egerben) Kerületi Parancsnokságok. Két héttel később a kerületek beosztása a következőképpen változott: Budapest I.; Budapestvidéki II.; Székesfehérvári III.; Szombathelyi IV.; Győri V.; Egri VI. kerület. Később a győzelmes északi hadjárat után ehhez csatolták a VII. Kassai Kerületet.

51 A Rózsahegyi VI. sz. Vörösőr Kerületi Parancsnokság élére 1919. július 1-től Molnár Dánielt nevezték ki.

5 2 1919. július 1. után a VI. Rózsahegyi Vörösőr Kerületi Parancsnokságot átszervezték. A kerületi parancsnokság megyei, járási, városi és rajparancsnokságokra tagozódik. A kerületi parancsnok július 1-től Molnár Dániel, Heves megyei vörösőr parancsnok Hencsey Béla, egri városi parancsnok Dékány Márton, egri járási parancsnok Hatala Mihály. A kerületi parancsnokság hatásköre a kerületébe sorolt megyékre, a megyei parancsnokságoké csak az illető megye, a városi parancsnokságoké pedig az adott város területére terjedt ki. Az elkövetett bűncselekmények okozói ellen az utóbbiak azonnal megindítják az eljárást, melyről jelentést kötelesek tenni a kerületi parancsnokságoknak. Itt a beérkezett jelentéseket felülvizsgálják, s ha az ügyben nyomozást kell megindítani, azt a karhatalmi osztály azonnal megteszi. Ez ügyben szakértő nyomozót küld ki. A vádbiztos mint ügyész — minden ügyben már a nyomozás folyamán képviseli a Forradalmi Törvényszéket és dönt a nyomozás folytatása ill. megszüntetése kérdésében is. A bűncselekmények elkövetőit a nyomozás befejezte után a Forradalmi Törvényszék elé állították.

53 Július utolsó hetében újra átszervezték a Vörös őrséget. Az egri kerület parancsnokának július 20-án Berenc Lajost nevezték ki. A Vörös őrség Országos Főparancsnoksága 12362/1919. számú rendelkezésével intézkedett, hogy a bűnügyekkel egységes és képzettebb szaktudású közegek foglalkozzanak. Ezért minden kerületi székhelyen 20 tagból álló bűnügyi alosztály felállítását rendelte el. Ezentúl intézkedtek, hogy kerületenként 10 000 lakosra legalább 3 nyomozó előadó jusson, s ezért ún. kerületi bűnügyi csoportok létrehozatalát rendelték el. Határoztak arról is, hogy a kerületi bűnügyi alosztály önálló hatáskörrel működhessen az illető kerület egész területén, melyet az összes bűnügyben önálló intézkedési joggal ruháztak fel. A kerületi bűnügyi alosztályok közvetlenül a Vörös őrség Országos Főparancsnoksága alá tartoztak minden tekintetben. Végső soron a kerületi bűnügyi alosztályok független rendőri szervek, s csak a Főparancsnokság alá rendeltek, önálló intézkedési joggal felruházottak, s az összes karhatalommal és közigazgatási szervvel közvetlenül érintkezhettek.

5 4 A kerületi parancsnokság egy egész sor ügyben önmaga intézkedett. Felállításakor sor került, a személyi állományába került rendőrök és csendőrök felülvizsgálatára. Ennek ellenére annak vezetését mégis általában a régi parancsnoki gárda látta el. így előfordulhatott, hogy a Vörös őrség tagjai között ellenforradalmárok is megbújhattak.

5 5 51. RÉTI László, 1970. 269. 52. HmL. V-72/b/l. Molnár Dániel kerületi parancsnok levele Hevesvármegye Kormányzótanácsi biztosának. 1919. VII. 6. - Molnár Dániel vasmunkást. 1919. április 21-én a belügyi népbiztosság kiküldöttjeként megbízzák a direktórium Gyöngyös város és járás politikai felügyeletével, május 6-tól a VI. Rózsahegyi Vörösőr Kerületi Parancsnokság politikai megbízottja, utóbb július 1-tól augusztus 3-ig, kerületi parancsnok. - HmL. V-72/b/5. Molnár Dániel megbízólevele; KOLACSKOVSZKY Lajos, 1969. 39.; Egri Munkás, 1919. VII. 20. 2. 53. Egri Munkás, 1919. VII. 20. 2. 54. Egri Munkás, 1919. VII. 23. 3. 55. BOTOS János, 1978. 92. 228