Agria 19. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1982-1983)

Csiffáry Gergely: A Magyar Tanácsköztársaság Heves megyei szervei és pecsétjei

a lelkészkedö lelkészek és segédlelkészek részére egyszer s mindenkorra munkanélküli segély (végkielégítés) címén egyénenként egyezer (1000 Koronát) és minden eltartott családtag (gyermekeket is ideértve} után egyenként kettőszázötven (250 Koronát) az igényjogosultaknak fizessenek ki." Mindezeket még megszigorították azzal, hogy a helyi direktóriumnak igazolni kellett, hogy a lelkészek a múltban s a jelenben sem fejtettek ki ill. nem fejtenek ki ellenforradalmi tevékenységet.

3 8 A segéllyel a tanácsállam az állam részéről az egyházaknak addig nyújtott támogatások megvonását igyekezett kárpótolni azzal, hogy elősegítette a papok megélhetését addig, amíg a/ egyházak a javadalmazásukat rendezik. A rendeletek túlhajtása az állam és az egyház viszonyának a rendezetlensége, mind a fiatal proletárállam ellenségeinek malmára hajtotta a vizet. Az egyház nem csupán a nagy vagyonok, uradalmak elvesztése és államosítása, hanem éppen a túlzó intézkedések, rendelkezések túlhajtása miatt is többször tudott ellenforradalmi hangulatot teremteni. Meg tudta ezt tenni Heves megyében is, ahol a katolicizmusnak évszázadok óta komoly tradíciója és tömegbázisa volt. A Hevesvármegyei Egyházi és Felekezeti vagyonokat liquidáló bizottság a tevékenységét, élén a biztos működésével, 1919 júliusától az átalakított tanács 9. alosztályába sorolva végezte

39 tovább a tanácsállam hatalmának a megdöntéséig. Rózsahegyi VI. sz. vörösör kerületi parancsnokság (Eger) Felső-Magyarország csehszlovák megszállását követően, a korábbi magyar karhatalmi kerületi parancsnokságok székhelyei is idegen kézre kerültek. A több megyét átfogó kerületi parancsnokságok megszervezése, így fontos feladatává vált 1919. március 21. után a Vörös őrségnek. Ilyen előzmények után 1919. április 15-én Huszár Aladár a Belügyi Népbiztostól kapott parancs szerint elkezdte megszervezni Egerben, a korábban Rózsahegyen székelő VI. Rózsahegyi Vörösőr Kerületi Parancsnokságot. így Eger nem csupán a megyei Vörös őrségnek lett a székhelye, hanem a VI. Rózsahegyi Vörösőr Kerületi Parancsnokságnak is. Ennek a hatáskörébe tartozott: Borsod, Gömör, Kishont, Szepes, Árva, Turóc, Liptó, Zólyom és Nógrád megyékben felállított összes vörösőr alakulat. A kerületi parancsnokság pecsétje egy 1919. július 6-án keltezett iraton maradt ránk, Molnár Dániel

40 parancsnok aláírásával.

41 Az Egerbe került Vörösőr Kerületi 38. Uo. 39. NAGY József 1959. 57. 40. MOLNÁR Dániel: vasmunkás, kommunista. 1919. április 21-én, mint a Belügyi Népbiztosság kiküldöttjét a direktórium megbízza Gyöngyös város és járás politikai felügyeletével. 1919 májusi egri ellenforradalom elfojtásában eró's kézzel vett részt, majd hozzájárult a konszolidáció megteremtéséhez. Május elejétől a VI. Rózsahegyi Vörösó'r Kerületi Parancsnokság egri székhelyén kerületi politikai megbízott. 1919. július 3-tól a Vörös Őrség Országos Főparancsnokság 11686/2. 1919. számú rendeletével az Egerben székelő' VI. Rózsahegyi Vörösó'r Kerületi Parancsnokság parancsnokává nevezte ki. A tisztében a tanácsállam fennállásának végéig megmaradt. A Tanácsköztársaság hatalmának a megdöntését követően Lengyelországon keresztül a Szovjetunióba emigrált, ahol letelepedett s itt is halt meg. Későbbi sorsáról nincs adatunk. - VÁRY Albert 1922. 46-47.; HmL. V-72/b/9 Tanácsköztársasági iratok. Megbízólevelek nyilvántartása.; Egri Munkás 1919. VII. 20. 2. - SZECSKÓ Károly 1963. 2-3. 41. HmL. V-72/b/l. Molnár Dániel kerületi parancsnok levele Hevesvármegye Kormányzótanácsi biztosának, Eger, 1919. VII. 6. 226